A pünkösdöt ma jellemzően egyházi ünnepként, a keresztény egyház születésnapjaként tartjuk számon. Viszont számos olyan népszokás kapcsolódott hozzá a paraszti kultúrában keresztény elemekkel keveredve, ami a tavaszhoz, a megújuláshoz, a termékenységhez és terméshez kötődik.
- A pünkösd a nyári mezőgazdasági munkák előtti utolsó nagy, társas életre alkalmat adó, népszokásokban gazdag ünnep. Időpontja, mozgó ünnep lévén, a húsvét függvényében változik. A neve a görög pentekoszté, ötvenedik szóból ered, ami arra utal, hogy húsvét után ötven nappal kezdődik és május 10. és június 13. közé esik – nyilatkozta Bodnár Mónika nyugalmazott néprajzos muzeológus, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület elnöke.
- Sok helyen pünkösdkor döntik le a május 1-jén állított májusfákat, általában ünnepélyes keretek között. Néhány településen pedig nem májusfát, hanem pünkösdfát állítanak, akár a templomban is, szintén a háromnapos ünnep ideje alatt. Bizonyos falvakban a kapukat, illetve a templomot is felékesítették zöld ágakkal és virágokkal pünkösdre – emelte ki, hozzátéve, hogy a legjellemzőbb pünkösdi népszokás azonban a pünkösdi király, vagy királyné választás volt.
A legügyesebb legény lett
Elmondta, hogy egyes településeken pünkösdi királyt és királynét is választottak, máshol pedig csak az egyiket. A legények esetében ügyességi versenyeken, játékokon, gyakran lovas próbákon dőlt el, hogy ki legyen a pünkösdi király, aki különféle előjogokat gyakorolhatott. Például ingyen ihatott a kocsmában és minden lakodalomba, mulatságba beléphetett. Más vidékeken legényavatásokkor pedig pünkösdi rózsát használtak kellékként a fiúk megpróbáltatásai mellé.
- Ismerjük a mondást, hogy „Rövid, mint a pünkösdi királyság.” Ez onnan ered, hogy meghatározott ideig, néhány helyen csak három napig, máshol akár egy évig is tartott. Ez a hagyomány annyira fontos volt még a 19. században is, hogy a kiegyezés után Ferenc József koronázását, amiatt hozták egy nappal előrébb, mert éppen pünkösdvasárnapra esett volna – idézte fel.
Hozzátette, hogy ezzel szemben a pünkösdi királyné státusz egyszeri ünnepi megtiszteltetés volt. Pünkösdi királynénak, vagy királynőnek legtöbbször egy kislányt választottak, akit a nagyobb lányok végigvittek a falun. Házról házra jártak, énekeltek, zöld ágakat lengettek és virágokat fogtak a kezükben. Ezen kívül termékenységi varázslatok elemeit is megjelentek a menet során. Például magasra emelték a lányt, vagy a kezüket, hogy olyan magasabbra nőjön a kenderük. Mindez gyakran bállal, mulatsággal, adománygyűjtéssel párosult. Az ételadományokat aztán közösen fogyasztották el az ünneplők.
A szépségkirálynő elődje
- A pünkösdi népszokásokat eredetileg felnőtt fiatalok gyakorolták, de hosszabb távon gyermekjátékokban éltek tovább. Az 1930-as években a Gyöngyösbokréta mozgalom fellendítette a kihaló félben lévő néphagyományok átadását közösségépítő jelleggel, főleg az iskolákban és színpadi produkciók által. Napjainkig egyedül a pünkösdi bálok maradtak meg, valamint a szépségkirálynő választások is a pünkösdi királyné választásra vezethetők vissza. Az első Magyarország Szépe választást 1929-ben rendezték meg – árulta el Bodnár Mónika.
Felhívta rá a figyelmet, hogy Csenyétén még az ötvenes években is élt egy érdekes pünkösdi bálozós népszokás. Pünkösdvasárnap hajnalán kilovagoltak a csenyétei legények és zöld ágakat gyűjtöttek. Aztán a lakóházak előtt sorokba rendeződtek és a lányok az iskola előtti téren virágokkal köszöntötték őket. A falu népe is odagyűlt, akiknek zöld ágakat osztogattak. Ezt követően mulatságot tartottak, amit csak a délelőtti szentmisére vonulás szakított félbe. Utána megebédeltek, elmentek a litániára, majd folytatták a vigadalmat.
