Ugrás a tartalomra

Erősebb szakmai munka, gazdaságosabb működés – átszerveznék a miskolci óvodákat

Kujan István
Utoljára módosítva
2021. május 16. vasárnap 11:58
Több hazai nagyvárosban – így Kazincbarcikán és Szegeden – már bevált, ezek mintájára alakítanák át Miskolc teljes óvodai rendszerét.

A tervek szerint a Batsányi János Óvoda lesz a város központi óvodája, amely mind a 32 miskolci intézmény munkáját összefogja, miközben a változásból az óvónők, a több mint 3600 ovis gyerek és a szülők semmit nem érzékelnek majd. Minden intézmény megtarthatja az egyéni arculatát, és minden óvónő ugyanúgy fog dolgozni a csoportjában, mint eddig. A gyerekeket és a szülőket sem érinti a változás.

Ellenben erősödhet a szakmai munka, és könnyebb lesz a forrásokra történő pályázás is. Az új rendszertől elsősorban gazdaságosabb működést várnak. A gyakorlatban annyi változik, hogy egy intézményvezető gyakorolja majd a munkáltatói jogokat, mellette egy három szakmai igazgatóból álló menedzsment osztja el a feladatokat a tagintézmények között. A párhuzamosságok megszüntetésétől forrásmegtakarítást várnak, amit a szakmai munka fejlesztésére fordítanának.

Semmit sem fognak érzékelni a rendszer átalakításából. | Fotó: Végh Csaba

Az intézmények autonómiája megmarad a szakmai munkában – hangsúlyozza Miskolc alpolgármestere. Varga Andrea azt is kiemeli a változás kapcsán, hogy az átalakítást pedagógusok és szülői közösségek bevonásával tervezik meg.

– Az a legfontosabb, hogy a gyerekek érdekeit figyelembe véve egy olyan rendszert hozzunk létre, amely a jövőben tervezhetően, rugalmasan és ésszerűen irányítható. Nyilván egy ilyen átalakításkor sok a bizonytalanság, ezért tartottuk fontosnak, hogy széles körben egyeztessünk, és minden kérdésre tudjunk választ adni első kézből.

Az óvodai rendszerrel kapcsolatban Miskolc alpolgármestere csütörtökön online fogadóórát is tartott (fent), ahol a felmerülő kérdésekre személyesen válaszolt. Az átalakításról végleges döntés várhatóan a májusi 27-ei online konzultáción születhet. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor akár már idén létrejöhet a MIÓVI, azaz a Miskolci Integrált Óvodai Intézmény.

Varga Andrea alpolgármester hangsúlyozza: tervezhető, rugalmas, észszerűen irányítható rendszerre van szükség. | Fotó: Juhász Ákos

Hidat képeztek

Hegedűs Andrea humánpolitikai tanácsnok, a Velünk a Város önkormányzati képviselője beszélt a tervezési folyamatról: előbb hidat „építettek” a városháza és az óvodai szervezet között, intézményvezetőkkel problématérképet készítettek, bejárták a helyi óvodákat, de megvizsgálták a kazincbarcikai és a szegedi jógyakorlatokat is.

– Hamar egyértelművé vált számunkra, hogy ez a helyes irány. Sok előnye van az integrációnak minimális hátrány mellett. Úgy döntöttünk tehát, hogy ezekre az alapokra építenénk fel a miskolci óvodahálózatot – fogalmazott, hozzátéve: az óvónők többsége várja a változást, mert nem volt hatékony az információáramlás, és az eszközbeszerzéseknél is tapasztaltak aránytalanságokat.

Hegedűs Andrea humánpolitikai tanácsnok: a szegedi és a kazincbarcikai jó példákat is megvizsgáltuk. | Fotó: Juhász Ákos

Gazdaságos

Az átszervezés előkészítését már egy éve megkezdték, mint említettük, más városok jó példáit is megvizsgálták, hogy megalapozott döntést tudjanak hozni Miskolcon. Kazincbarcikán főleg finanszírozási okok miatt kezdték meg az átszervezést a 2000-es évek közepén – tudtuk meg Klimon István alpolgármestertől. A Kazincbarcikai Összevont Óvodákat 2005-ben hozták létre, előtte több mint tíz tagintézménnyel működött az óvodarendszer. A 2007-2008-as gazdasági világválság aztán újabb beavatkozásra sarkallta az önkormányzatot, intézményeket is be kellett zárniuk, így alakult ki a mostani struktúra. Jelenleg mintegy 800 gyerek jár a hat önkormányzati óvodába.

– Egy intézmény- és öt tagintézmény-vezetőnk van, ezt a rendszert jóval gazdaságosabb fenntartani – tette hozzá. – Megtaláltuk a jógyakorlatokat, így nem kell attól tartani, hogy valami félresiklik a működtetésben. Szakmailag a legfontosabb, hogy a NAT-nak megfelelő nevelési tevékenység megfogalmazása egységesen alkalmazható minden intézményre. Az intézmények pedig ugyanazt a figyelmet és fejlesztési lehetőséget kapják meg, egységes a szemlélet, az önkormányzat pedig el tudja dönteni, hol van a legnagyobb szükség a fejlesztésekre.

Az intézmények autonómiája megmarad a szakmai munkában. | Fotó: Juhász Ákos

Fejlesztenek is

Szegeden szintén évek óta működik a rendszer, így bőven rendelkeznek már tapasztalatokkal. Ott 2004-ben hozták létre az Óvodák Igazgatóságát (Szegedi ÓVI). A fenntartó polgármesteri hivatal lapunk érdeklődésére közölte: előtte 13 óvodai körzet volt, amelyekhez összesen 52 – közülük 13 körzetközpont – tagóvoda tartozott. Azóta egy nagyobb átalakítás történt, amikor a gyermeklétszám csökkenése miatt 2016-ban és 2017-ben öt tagóvodát zárt be az önkormányzat. Jelenleg a 45 tagóvodába 4026 gyermek jár.

Az átalakítás melletti egyik döntő érv az volt, hogy így a tagóvodák egyenrangúak lettek. Az igazgatóság számos terhet (jogi, gazdálkodási, karbantartási, személyzeti kérdések) levett a tagóvoda-vezetők válláról. Ezek sokkal hatékonyabban végezhetők a központban, ahol rendelkezésre állnak az egyes területekre specializálódott szakemberek.

Pillantás a jövőbe – hamarosan megújulhat a miskolci óvodarendszer. | Fotó: Juhász Ákos

Kiemelték: mivel az igazgatóság kialakítása tulajdonképpen az óvodák részéről merült fel, és a döntést alaposan előkészítették, így a nevelőtestület támogatta az átalakítást, a szülők pedig semmilyen változást nem érzékeltek.

A rendszer áthangolása után fejlesztésekre is futotta: 2017 óta hét óvoda újult meg kívül-belül, most újítják fel a nyolcadikat. Ezek költsége több mint 2 milliárd forint, amiből 1,4 milliárd forint uniós támogatás, ezt egészítette ki az önkormányzat 700 millió forint saját forrással.

Kiemelték, az egyenrangú partner tagóvodák között erősödött az együttműködés, az óvoda erős szakmai vezetéssel önállóan is tud képzéseket, továbbképzéseket szervezni a pedagógusoknak.

További hírek

Olvasnivaló

Programok

-
Miskolc és környéke