A komposztálás nem más, mint irányított humuszképzési folyamat, és ennek a folyamatnak az eredményessége rajtunk múlik.

Ahhoz, hogy jó minőségű komposztunk legyen, érdemes minél változatosabb összetételű szerves anyagot felhasználnunk. Egy egységnyi barna, száraz, arányaiban sok szenet tartalmazó növényi maradványhoz (pl. gally, falevél, forgács) három egységnyi zöld, nyers, arányaiban sok nitrogént tartalmazó anyagot (pl. zöldséghéj, levágott fű) keverjünk.

Az összegereblyézett lomb, az ág és gally apríték, a fűnyesedék, a konyhakertből kikerülő levelek, hajtások, termésmaradványok, vagy az elvirított, de még nem felmagzott dísznövények és a különböző gyógy- és fűszernövények együttesen jó minőségű komposzttá érnek. A konyhában keletkező zöldség- és gyümölcsmaradványoknak, kávézaccnak, teafűnek és a tojáshéjnak is a komposztálón van a helyük.

Ne kerüljenek a komposztálóba nem lebomló anyagok, mint pl. a fém, üveg és műanyag hulladékok.

A szerves anyagok közül sem alkalmazhatunk mindent, mert pl.: a húsevő állatok ürülékével a parazitákat szaporíthatjuk, az ételmaradék pedig vonzza a rágcsálókat. Nem szerencsés az sem, ha a felmagzott gyomnövényeket és a beteg, fertőzött, valamint a vegyszerrel kezelt (pl. citrusfélék héja) növényi részeket tesszük a komposztba.

A témához kapcsolódó kérdésükkel keressék bátran az Ökomenedzser Iroda szakembereit a hungairy@miskolc.hu címen!