A katolikus egyház február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján ünnepli a szerzetesek világnapját és a megszentelt élet napját, amelyet Szent II. János Pál pápa vezetett be 1997-ben. Ilyenkor annak a közel 1 millió keresztény férfinak és nőnek az életéért adnak hálát, akik ezt az életformát választották. Hazánkban közel ezerkétszáz, több mint hatszáz nő és több mint ötszáz férfi szerzetes él. A jeles nap célja az is, hogy megismertesse a szerzetességet és népszerűsítse azt a hívők körében.
Miskolcon jelenleg négy szerzetesrend tagjai élnek: a minoriták és a jezsuiták, akik férfiak. Emellett a Szeretet Misszionáriusai, ismertebb nevükön Teréz anya nővérei és a magyar alapítású Szent Ferenc Kistestvérei, valamint Szent Ferenc Kisnővérei. Utóbbinál a férfi és női ág is jelen van. A legrégebbi ezek közül a szintén ferences családhoz tartozó minorita rend, amely a kezdetektől fontos szerepet töltött be a város életében.
- A rend a török időkben érkezett Miskolcra, amikor az országban sok település elnéptelenedett és értékrendi zűrzavar uralkodott. Kelemen Didák (1683-1744) erdélyi származású, elkötelezett minorita szerzetessel és misszionáriussal az élen vállalták, hogy újjászervezik a katolikus életet a városban – nyilatkozta szerkesztőségünknek Várhelyi Krisztina, a szóban forgó szerzetes jelentős hagyatékát gondozó Éltető Lélek Alapítvány alapító tagja. – Kelemen Didák egy évvel jövetele után, 1730-ban tette le református környezetben a mai Nagyboldogasszony minorita templom alapjait, amely máig a város ékessége. Mellette áll a minorita rendház és a Kelemen Didák Fiúkollégium, valamint a Földes Ferenc Gimnázium, ami az egykori Miskolci Katolikus Fiúgimnázium volt és szintén a szerzetes alapította. A Földes épületének bejárati homlokzatán bronzból készült emléktábla hivatkozik rá.
Emléknapján, április 28-án, tiszteletére minden évben megemlékezést tartanak a minorita templomban.
- Bár Kelemen Didák egyetemi oktató lehetett volna Eperjesen, de ő inkább áldozatot vállalt az emberekért. A szegényeknek és pestises betegeknek segített, majd eltemette őket, de sajnos aztán ő is megbetegedett. Miskolcon már életében is köztiszteletnek örvendett és mostanáig él emlékezete, hiszen fontos példakép. Boldoggá avatása már halála után, 1748-ban elindult, de a mai napig nem történt meg. Pedig akkor Miskolc katolikus zarándokváros is lehetne. 2016-ban a minorita templom előtti utca megkapta a nevét. A Tiszteletreméltó című másfél órás dokumentumfilm az életútját dolgozza fel erdélyi helyszínekkel. A filmet két éve a CineFesten is bemutatták – mondta Várhelyi Krisztina.
