Mától vezetik be Monokon a szociális kártyát, ezentúl számlára érkezik az önkormányzat rendkívüli támogatása, a lakásfenntartási, a gyermekvédelmi és a beiskolázási támogatás, valamint a szociális segély 60 százaléka. Úgy tudjuk, a helyi rendeletet több szociális szervezettel együtt az Alkotmánybíróságnál támadja meg Kovárik Erzsébet, a szociális minisztérium államtitkára.
Alkotmányossági aggályok már korábban is felmerültek. Akkor Szepessy Zsolt polgármester lapunknak úgy fogalmazott: kitart a kártya működtetése mellett, úgysem végzik ki érte. Most ismertette a részleteket: a kártyával nem lehet készpénzt felvenni, és csak szerződéses boltokban vásárolhatnak vele a segélyezettek. Lövétei István alkotmányjogász szerint a rendelet éppen ezek miatt a megszorítások miatt nem állja ki az alkotmányosság próbáját. A szociális törvény nem mondja meg, milyen formában kell a segélyt kifizetni, és a kártya bevezetése felfogható természetbeni juttatásnak. Vagyis a rendeletnek ez a része vélhetően nem kifogásolható. Az viszont igen, hogy a kártyát nem lehet bárhol használni.
Erre Szepessy Zsolt azt mondta, nemcsak a helyi boltokban, hanem az ország 19 ezer üzletében is elfogadják a kártyákat, amivel csak alkoholt és cigarettát nem vehetnek a tulajdonosok. A fizetéshez speciális kártyalehúzók szükségesek. Azokat egy olyan cég gyártja, amely a cafetéria rendszerben érdekelt; nem jegyeket, hanem például étkezési kártyákat készít.
Más változás is életbe lép Monokon: csak az kaphat az önkormányzattól segélyt, aki a háza előtti területet, udvarát és kertjét rendben, tisztán tartja, valamint kertjében haszonnövényeket termeszt. A kezdeményezés több önkormányzati vezetőnek is tetszik, a szociális kártyát máshol is bevezetnék, és van, ahol a kert megművelésétől tennék függővé a segély kifizetését.
Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Szövetségének főtitkára szerint a helyi jogalkotás korlátozott, nem mehet szembe magasabb szintű jogszabállyal. A monoki történet ezt teszi, ezért alkotmányossági aggályokat vet fel. Ennek ellenére szerinte a polgármester szándékával nincs baj, Szepessy Zsoltnak csupán az a célja, hogy a támogatás célzottan jusson el a rászorulókhoz. Valós probléma – mondta –, hogy a készpénzt nem élelemre és a gyerekek ellátására fordítják a segélyezettek. A kezdeményezés e problémára világít rá. Erre utalt lapunknak korábban Szepessy Zsolt is: akkor döntött a szigorítás mellett, amikor öt testvért állami gondozásba vitt, mert a boltban kéregettek, és éhségükben akácfavirágot ettek. A legnagyobb azt mondta, jobb nekik az intézetben, mint otthon.
A Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója azonban tiltakozik. Márton Izabella korábban kijelentette: hazugság, hogy a szegénységben élő családok nem a gyerekekre költik a pénzt. Ugyanúgy, mint a nem szegény családok, lakásfenntartásra, élelmiszerre fordítják a jövedelmüket. Az ötlet egy újabb szabadságkorlátozásról és a meglévő feszültségek további fokozásáról szól. Valóban segíteni kell a segélyezetteknek, de nem ez a megoldás – jelentette ki az igazgató. Lövétei István azonban helyteleníti, hogy a segélyezettek akár „parttalanul szórhatják a pénzt”. Egyetért tehát a megszorítással, ezért a törvényt írná át.
Forrás: Népszava
Alkotmányossági aggályok már korábban is felmerültek. Akkor Szepessy Zsolt polgármester lapunknak úgy fogalmazott: kitart a kártya működtetése mellett, úgysem végzik ki érte. Most ismertette a részleteket: a kártyával nem lehet készpénzt felvenni, és csak szerződéses boltokban vásárolhatnak vele a segélyezettek. Lövétei István alkotmányjogász szerint a rendelet éppen ezek miatt a megszorítások miatt nem állja ki az alkotmányosság próbáját. A szociális törvény nem mondja meg, milyen formában kell a segélyt kifizetni, és a kártya bevezetése felfogható természetbeni juttatásnak. Vagyis a rendeletnek ez a része vélhetően nem kifogásolható. Az viszont igen, hogy a kártyát nem lehet bárhol használni.
Erre Szepessy Zsolt azt mondta, nemcsak a helyi boltokban, hanem az ország 19 ezer üzletében is elfogadják a kártyákat, amivel csak alkoholt és cigarettát nem vehetnek a tulajdonosok. A fizetéshez speciális kártyalehúzók szükségesek. Azokat egy olyan cég gyártja, amely a cafetéria rendszerben érdekelt; nem jegyeket, hanem például étkezési kártyákat készít.
Más változás is életbe lép Monokon: csak az kaphat az önkormányzattól segélyt, aki a háza előtti területet, udvarát és kertjét rendben, tisztán tartja, valamint kertjében haszonnövényeket termeszt. A kezdeményezés több önkormányzati vezetőnek is tetszik, a szociális kártyát máshol is bevezetnék, és van, ahol a kert megművelésétől tennék függővé a segély kifizetését.
Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Szövetségének főtitkára szerint a helyi jogalkotás korlátozott, nem mehet szembe magasabb szintű jogszabállyal. A monoki történet ezt teszi, ezért alkotmányossági aggályokat vet fel. Ennek ellenére szerinte a polgármester szándékával nincs baj, Szepessy Zsoltnak csupán az a célja, hogy a támogatás célzottan jusson el a rászorulókhoz. Valós probléma – mondta –, hogy a készpénzt nem élelemre és a gyerekek ellátására fordítják a segélyezettek. A kezdeményezés e problémára világít rá. Erre utalt lapunknak korábban Szepessy Zsolt is: akkor döntött a szigorítás mellett, amikor öt testvért állami gondozásba vitt, mert a boltban kéregettek, és éhségükben akácfavirágot ettek. A legnagyobb azt mondta, jobb nekik az intézetben, mint otthon.
A Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója azonban tiltakozik. Márton Izabella korábban kijelentette: hazugság, hogy a szegénységben élő családok nem a gyerekekre költik a pénzt. Ugyanúgy, mint a nem szegény családok, lakásfenntartásra, élelmiszerre fordítják a jövedelmüket. Az ötlet egy újabb szabadságkorlátozásról és a meglévő feszültségek további fokozásáról szól. Valóban segíteni kell a segélyezetteknek, de nem ez a megoldás – jelentette ki az igazgató. Lövétei István azonban helyteleníti, hogy a segélyezettek akár „parttalanul szórhatják a pénzt”. Egyetért tehát a megszorítással, ezért a törvényt írná át.
Forrás: Népszava