Mint fogalmazott, Miskolcon sokféle kultúra találkozott, melyek mind nagy jelentőséggel bírnak a város történetében, s termékenyítőleg hatottak egymásra. A miskolci görög diaszpóra is igen sokban gazdagította az idők folyamán Miskolcot, építészetével, értékes kultúrájával, kereskedelmével, közéleti tevékenységével. A most megjelent kötet számtalan hiteles és érdekes részlettel, információval szolgál minderről: egyúttal emléket is állítva, ami szintén nagy fontossággal bír, ugyanis - mint Fedor Vilmos fogalmazott - "egy népcsoport akkor tűnik el végleg, akkor hal ki igazán, ha már az emlékezet sem őrzi".
Dobrossy István arról a több mint három évtizedes kutató-elemző munkáról szólt, amely a könyv létrejöttét megelőzte. Elmondása szerint a miskolci görögség történetének folyamatos kutatása, bemutatása és tudományos megvitatása akkor kezdődött, amikor állagmegőrzés és restaurálás, valamint kiállításra történő előkészítés okán, 1975-ben a diaszpora évszázadok óta az ortodox templomban őrzött, archív iratanyaga átekrült a Herman Ottó Múzeumba. - Az eltelt, közel három és fél évtizdedben kisebb közleményekben és nagyobb tanulmányokban is közzétettem ismereteimet egy-egy ide kapcsolódó témakörről - mondta el a szerző.
- A kötetnek is címet adó fejezethez számos kereskedő üzleti számadáskönyvét, az abból érzékelhető üzleti forgalmat, a vásárlókörzet nagyságát, a nyersanyagokat vásárló mesterembereket, a vásárlási gyakoriságot és összegszerűséget kellett, aprólékos munkával feldolgozni. Ezt egészítette ki a végrendeletek és vagyonösszeírások elemzése, a következtetések rendszerezése - emelte ki Dobrossy István. Mint elhangzott, a források alapján évszakra be lehetett határolni, hogy egy-egy gazda mikor indult például árubeszerző útra a Balkánra, hogyan tette meg az utat az országhatárig, majd vissza, a jól szervezett karavánokkal. Az eladott termékek árából vásárolt borral nem csak Északra, hanem Nyugat-Európa számos városába, kereskedő-központjába is eljutottak. Útjaikról divatcikekkel, ruhadarabokkal, alapanyagokkal tértek vissza, komoly hatást gyakorolva ilyen módon a miskolci viseletkultúrára.
- Hírt hoztak ugyanakkor más országok divatjairól, háborúkról, technikáról, "csodadolgokról", távoli városok fejlődéséről, s eme fontos "tudati termékek", információk mellett nagyon sok könyv is a görög kereskedők révén került Miskolcra - mondta még el Dobrossy István, hangsúlyozva, hogy terjedelmes rész foglakozik a könyvben a "görög házak", a diaszpórához köthető miskolci épületek számbavételével is.
Dobrossy István arról a több mint három évtizedes kutató-elemző munkáról szólt, amely a könyv létrejöttét megelőzte. Elmondása szerint a miskolci görögség történetének folyamatos kutatása, bemutatása és tudományos megvitatása akkor kezdődött, amikor állagmegőrzés és restaurálás, valamint kiállításra történő előkészítés okán, 1975-ben a diaszpora évszázadok óta az ortodox templomban őrzött, archív iratanyaga átekrült a Herman Ottó Múzeumba. - Az eltelt, közel három és fél évtizdedben kisebb közleményekben és nagyobb tanulmányokban is közzétettem ismereteimet egy-egy ide kapcsolódó témakörről - mondta el a szerző.
- A kötetnek is címet adó fejezethez számos kereskedő üzleti számadáskönyvét, az abból érzékelhető üzleti forgalmat, a vásárlókörzet nagyságát, a nyersanyagokat vásárló mesterembereket, a vásárlási gyakoriságot és összegszerűséget kellett, aprólékos munkával feldolgozni. Ezt egészítette ki a végrendeletek és vagyonösszeírások elemzése, a következtetések rendszerezése - emelte ki Dobrossy István. Mint elhangzott, a források alapján évszakra be lehetett határolni, hogy egy-egy gazda mikor indult például árubeszerző útra a Balkánra, hogyan tette meg az utat az országhatárig, majd vissza, a jól szervezett karavánokkal. Az eladott termékek árából vásárolt borral nem csak Északra, hanem Nyugat-Európa számos városába, kereskedő-központjába is eljutottak. Útjaikról divatcikekkel, ruhadarabokkal, alapanyagokkal tértek vissza, komoly hatást gyakorolva ilyen módon a miskolci viseletkultúrára.
- Hírt hoztak ugyanakkor más országok divatjairól, háborúkról, technikáról, "csodadolgokról", távoli városok fejlődéséről, s eme fontos "tudati termékek", információk mellett nagyon sok könyv is a görög kereskedők révén került Miskolcra - mondta még el Dobrossy István, hangsúlyozva, hogy terjedelmes rész foglakozik a könyvben a "görög házak", a diaszpórához köthető miskolci épületek számbavételével is.