Ugrás a tartalomra

Rekorddal zárult a kerecsensólyom éve Magyarországon

Létrehozva
Rekordszámú fiókát neveltek 2024-ben az Év Madarának választott kerecsensólymok Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a nemzetipark-igazgatóságok munkatársai kétszáz fészket foglaló pár ötszázharminc fiókáját regisztrálták.
Kép
Szépen szaporodnak Magyarországon a kerecsensólymok. Fotó: Bükki Nemzeti Park

Az elmúlt évekhez hasonlóan, a kerecsensólyom fajmegőrzési programban részt vevő szakemberek február elejétől ellenőrizték a kerecsensólymok fészekfoglalását, illetve később a fiókák számát. Országosan kétszáz fészket foglaló párt sikerült felderíteni, melyek közül 177 pár nevelt fiókákat. Bagyura János, az MME országos kerecsensólyom fajmegőrzési program koordinátora szerint, a fajmegőrzési program sikerét bizonyítja, hogy “idén minden korábbi évnél több, 530 fiókát és fészekhagyó fiatal kerecsensólymot regisztráltak Magyarországon, kereken száz madárral többet, mint tavaly.” - mondta. A megfigyelt kerecsensólyom-párok átlagosan három fiókát neveltek fészkenként.

A kerecsensólyom, eredetmondánk “turulmadara”, egyben a hazai természetvédelem egyik ikonikus faja, melynek teljes európai állományát 450 párra becsülik. A 2024-es megfigyelések arra engednek következtetni, hogy jelenleg hazánkban 200-220 párra tehető a kerecsensólymok költőállománya.

A fiatal madarak kóborlásának és mortalitásának vizsgálata különösen fontos a kerecsensólyom védelmének érdekében. E célból a Jászságban és a Hevesi-síkon, hét fészekaljban, 22 fiókára került műholdas nyomkövető 2024 májusában. A jeladók adatai szerint az év végéig 11 példány elpusztult, egy egyedet pedig Líbiában illegálisan befogtak. Két madárnak Kelet-Ukrajna háborús övezetében veszett nyoma, amelyet a GPS és a mobiltelefon rendszerek regionális működésképtelensége okoz. A jeladós madarak nyomkövetésének köszönhetően az összes biztosan elpusztult jeladós madár teteme megkerült, ami kiemelkedő eredménynek számít. Ezeket a tetemeket a szakemberek bevizsgálhatták, így a korábbiaknál sokkal részletesebb képet kaphatunk a pusztulás okairól.

Kép
Fotó: Hortobágyi Nemzeti Park, Szilágyi Attila

A jeladós madarak mellett még további négy madár tetemére bukkantak rá a szakemberek 2024-ben. A vizsgálatok szerint a 15 példány pusztulása a következő okokra vezethető vissza: öt példány áramütés miatt pusztult el; négy példány halálát a kirepüléskor fellépő sérülés és/vagy földön történt emlős (róka és menyétféle) predációja okozta; két egyeddel betegség végzett; három madár ismeretlen okból pusztult el; egy sólyom elhullásának okát pedig még vizsgálják. A biztosan elpusztult madarak mellett sajnálatos módon két hazai gyűrűs kerecsensólyom illegális, solymászati célú befogásáról is értesültünk Líbiából a közösségi média segítségével. A jeladós példány jeladóját azonnal tönkretették, később pedig a madarat mintegy 4300 euróért értékesítették a polgárháború sújtotta országban.

2024 évben került az MME által kidolgozásra és publikálásra a Kerecsensólyom fajmegőrzési terv az Európai Unió LIFE programja által támogatott Grassland LIFE és LIFE SakerRoads projektek keretei között. A fajmegőrzési terv megállapítja, hogy míg a kárpát-medencei kerecsensólyom-állomány lassan növekszik, addig néhány régióban csökkenést tapasztaltak a szakemberek. Jelenleg az MME, a Bükki- és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságokkal és a MAVIR Zrt-vel a LIFE SakerRoads (LIFE21/NAT/HU/101074704) fajmegőrzési program keretében törekszik arra, hogy megállítsa és megfordítsa ezt a tendenciát az észak-alföldi régióban.

 

 

 

Ez is érdekelhet

Látványetetési nap a Miskolci Állatkertben
KörnyezetMiskolc
Szombaton a ragadozóké volt a főszerep a Miskolci Állatkertben, ahol egész nap látványetetésekkel és ismeretterjesztő programokkal készültek a látogatók számára.
Amikor az erdő élménnyé válik - mozgalmas év a Csanyiki Erdőház Erdészeti Erdei Iskolában
KörnyezetBorsod-Abaúj-Zemplén
Az ÉSZAKERDŐ Zrt. által fenntartott Csanyiki Erdőház Erdészeti Erdei Iskola 2025-ben is várta a természet iránt érdeklődő csoportokat és látogatókat. Változatos programokkal, rendezvényekkel és foglalkozásokkal telt meg az erdő, amely nemcsak tanulási helyszínként, hanem közösségi térként is fontos szerepet töltött be.
Hogyan védekezzünk a hideg ellen? – avagy útmutató a mínuszokhoz, fázós lelkeknek
KörnyezetMiskolcBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénEgészség
Amikor a hőmérő higanyszála olyan mélységekbe zuhan, ahová csak a sarkkutatók és az elveszett zoknik merészkednek, ideje komolyan venni a hideg elleni védekezést. A tél ugyanis nem kérdez, nem alkudozik: egész egyszerűen ránktört.