Ugrás a tartalomra

Bemutatják Ragozinka igaz történetét

Létrehozva
A magyar kultúra napja alkalmából egy nagyszerű könyvbemutatónak ad otthont a Művészetek Háza Kávézója.
Kép
Utry Attila. Fotó: II. Rákóczy Ferenc Könyvtár

Utry Attila nem ismeretlen a nagyközönség számára, hiszen a Ragozinka igaz története már az író tizenötödik műve. Az alkotó végzettségét tekintve okleveles népművelő, de volt kulturális központ vezető, főiskolai docens és középiskolai tanár is. Szabó Lőrinc-díjas író, költő, irodalomszervező. A miskolci Kelet Írócsoport alapítója, vezetője; a Kelet antológiák és könyvek sorozatszerkesztője. 

Eddig tizenöt önálló kötete, számtalan publikációja jelent meg, különböző orgánumokban, változatos műnemekben és műfajokban. Legújabb könyve a Ragozinka – legenda és valóság című kisregény a korábbi kultur-regénytrilógia harmadik kötete. A Ragozinka történetekből a szerző opera librettót és filmforgatókönyvet is írt, melyet Vihula Mihajlo zenésített meg és koncert formában is bemutatták. 

Utry Attila írói hitvallása: olvasóvá, zenebefogadóvá nevelés, keresztény egység és vallási türelem szolgálata, "mert sokan vannak a megírottak, de kevesen az olvasottak, hallgatottak!" A könyvbemutatót a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva január 23-án csütörtökön 17 órától rendezik meg a Művészetek Háza Kávézójában.

A regikonyvek.hu írja róla: "Utry Attila Jenő, Miskolc-Hungary, magyar ortodox keresztény író, népművelő, kultúra-kutató, a kommunikáció-tudomány doktora, főiskolai docens. A Kelet írócsoport (1973) egyik alapítója. Eddigi irodalmi, közművelődési munkásságát csak a rendszerváltás után ismerték el: Szabó Lőrinc-díjjal, a Magyar Kultúra Lovagja cím és a Népművelésért Díj odaítélésével. Korábbi könyvei minden esetben más-más műfajban jelentek meg, de a feldolgozott témák szinte azonosak. Kereszténység, kultúra, kommunikáció, közösség, jó és a rossz - most itt a Jóisten és a Káinisták - küzdelme a város-, a család-, a szeretet- és a keresztény egység kultúrájáért, az emberi kapcsolatok és a magyar viszonyok jobbrafordulásáért.
Vajon sikerül-e Ragozinkának, a ragozsánoknak (magyarok-szlávok-germánok) szembe szállni az egyetemes gonosszal, a Káinista terroristákkal és megvédeni kulturális örökségüket? Sikerül-e a nagy szkizma (egyházszakadás) negyvenedik nemzedékének, helyreállítani a keresztény Nyugat és Kelet között megbomlott lelki, politikai egyensúlyt? A Szerző meglepő válasszal szolgál regényében. Ragozinka igaz története egy látszólag új (ökumenikus-ökologikus) szemlélet regénye. Igazából pedig globális fenyegetettségünk közepette egy olyan túlélési kísérlet elbeszélése, mely akár sikeres is lehetne, ha választásaink, döntéseink újra egységben állnának cselekedeteinkkel."

 

 

Ez is érdekelhet

Cannes - Román film nyerte az Arany Pálmát, orosz rendezőé a Nagydíj
KultúraVilág
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Meghalt Scherer Péter
KultúraBelföld
Május 19-én, délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas színész.
Már negyed évszázada húzzák
KultúraMiskolcBelföldVilágBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidő
Huszonöt éves fennállását ünnepli május 21-én, csütörtökön este 7 órától az Anima Vonósnégyes a miskolci Zenepalota Bartók-termében. A Tavaszi Fesztivál kiemelt programja a koncert.
Megállított pillanatok – megnyílt Szarka János fotókiállítása az Ifiházban
KultúraMiskolc
„Megállított pillanatok” címmel nyílt fotókiállítás Szarka János alkotásaiból az Ifjúsági Ház galériájában kedden.