A református egyház fontosnak tartja a nagyböjtöt, hiszen a legnagyobb keresztyén ünnepre, a húsvétra, azaz a Megváltó feltámadására készít fel. A böjti cselekedetek abban segítenek, hogy a hívek jobban oda tudjanak figyelni Isten akaratára és vezetésére. Meleg Attilával, a Kossuth utcai református templom gyülekezetének lelkipásztorával beszélgettünk.
- Kegyelem, hogy az egész böjti gondolkodásunk az Isten akaratához igazodva ad egyfajta szabadságot. Ebben a szabadságban az Úr vezetését keressük – nyilatkozta szerkesztőségünknek Meleg Attila, a Miskolc-Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztora. - Hisszük, hogy ezt nem azzal érjük el elsősorban, hogy elkezdjük magunkat sanyargatni és komoly ételmegvonást gyakorlunk, hanem, ha megnyitjuk a szívünket – hangsúlyozta.
Hozzátette, ugyanakkor évszázados gyakorlati tapasztalat mutatja, hogyha megvonunk a szervezetünktől dolgokat, akkor a lélek sokkal figyelmesebb és készségesebb lesz az Isten akaratának a meghallására. Ezért nagyböjt időszakában az étel- és italböjt mellett, például bizonyos, akár digitális eszközök használatának a korlátozása is megfelelő választás lehet, vagy bármié, ami korlátozza, hogy a hívek megértsék Isten igazságának a lényegét.
Jó böjt: ha odahajlunk Istenhez
Elmondta, a református egyházban hagyomány, hogy nagyböjt első vasárnapján úrvacsorás istentiszteletet tartanak, amit a belvárosi református gyülekezetben bűnbánati hét előz meg napi bűnbánati istentiszteletekkel. Ebben az időszakban az igehirdetéseken keresztül a böjtre fókuszálnak.
- A nagy református böjt tipikusan a nagypéntek, amikor templomba megyünk. Részt veszünk az ünnepi, úrvacsorás istentiszteleten, ahol az úrasztalán legtöbbször feketére cseréljük a terítőt. Délután passiós istentiszteletet tartunk, énekléssel, imádsággal. Ezen a napon nem fogyasztunk ételt, mert Krisztus nagypénteken halt meg a kereszten. Ugyanakkor várjuk a feltámadásnak az örömét, hiszen a kereszthalál a hívek számára győzelem, de csak akkor, ha személyes, élő kapcsolatuk van az Úr Jézus Krisztussal és tudják, hogy értük is meghalt – számolt be a lelkipásztor.
Isten összehangba akarja hozni a vele való kapcsolatunkat, az emberekkel való kapcsolatunkkal. Az a kizárólagos böjt, amivel a farizeusoknál találkozunk az Újszövetségben, nem tetszik Istennek. Bár ők böjtöltek, tizedet fizettek és betartottak minden tisztasági törvényt, de nem szerették az embertársaikat. Az a böjt tetszik az Úrnak, amiben keressük az Ő akaratát és odahajlunk hozzá. Felebarátainkkal pedig rendezzük a kapcsolatot: megbocsátással, bocsánatkéréssel
- hívta fel a figyelmet Meleg Attila.
Beleilleszkedés az isteni rendbe
Néhány személyes böjti példát is elmondott olvasóinknak a Kossuth utcai református templom gyülekezetének lelkipásztora.
- A nagyböjti heteket általában vízböjttel kezdem. Néhány napig ilyenkor nem fogyasztok semmit, csak vizet. Emellett az utóbbi tíz évben kialakult, hogy heti, illetve havi rendszerességgel böjtölök, azért, hogy Isten akaratát még jobban megértsem. Bizonyos időszakokban egy-egy területért – családom, gyülekezetem, egyházam, nemzetem, barátaim, vagy egy konkrét személy élete – kezdek el böjtölni. Ilyenkor azért imádkozom, hogy az Úr adjon vezetést, vagy egy igét, amivel figyelmeztethetem a másik embert - osztotta meg.
Megemlítette: böjtjének célja, hogy beleilleszkedjen abba az isteni rendbe, amit az ember nagyon sok külső zavaró tényező ellenére képes megérteni és átvenni a Teremtőtől. Sőt személyes vezetést is lehet kérni, hogy az Úr mutassa meg a hívő egyéni küldetését.
A Szentlélek segítségével
- Aki elhatározza, hogy böjtölni fog, először is érdemes meghatároznia, hogy ezzel mi a célja és elkérni érte Isten útmutatását. Onnantól kezdve pedig elkötelezettségre és következetességre van szüksége. Aki még soha nem böjtölt, annak elsőre nem ajánlom a vízböjtöt, mert erős fizikai tünetei lehetnek. Elegendő, hogyha olyan kisebb dolgokat hagyunk el, ami Isten és közénk áll – akár édesség, alkohol, hús, digitális eszközök – vagyis kísértés számunkra. Tapasztalatom szerint a Szentlélek vezetése már abban a pillanatban megnyilvánul, amikor valakinek a szívében megfogalmazódik az őszinte szándék a böjtölésre, ami istenélményekkel is meggazdagíthatja őt – magyarázta.
Tehát a böjt nem kötelező törvény és nem is érdemszerző cselekedet, hanem egy bibliai értékrend, amihez az embernek igazodnia kell az életben. Ebben az időszakban az Istenre figyelést az igeolvasás és a bűnbánat gyakorlása jobban az előtérbe helyezi. Ennek hatására az ember gondolatvilága elkezd megtisztulni
- summázta a Miskolc-Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztora.
