Mint ismert, a várost az Európai Bizottság közel 400 pályázó közül közel négy éve választotta ki a részvételre a 100 klímasemleges és intelligens város misszióban. Később, Péccsel összefogásban mintegy egymillió eurót nyert el Miskolc a 100 klímasemleges és intelligens város missziójában egy kísérleti projekt lefuttatására.
A mindehhez kapcsolódó MODENT pilot program keretében zajló munka nemcsak a jelenlegi helyzet feltérképezésére vállalkozott, hanem arra is, hogy konkrét irányokat mutasson egy élhetőbb, biztonságosabb városi környezet kialakításához. Az aktuális fejleményekről és a tanulmány elkészültéről a Miskolc Televíziónak nyilatkozott Nagy Dezső, a polgármesteri hivatal környezetvédelmi referense.
Átmenő forgalom és mindennapi problémák
A MODENT programban egy kijelölt mintaterületet vizsgáltak a Győri kapuban, ahol családi házas és társasházi övezetek egyaránt megtalálhatók, különböző korszakok és építési technológiák lenyomatát adva. A szakemberek célja az volt, hogy az itt szerzett tapasztalatokat később a város más részein is hasznosítani lehessen.
A kutatás során több szempontból elemezték a közlekedést: vizsgálták a forgalom intenzitását és dinamikáját, forgalomszámlálásokat végeztek, emellett kérdőíves felmérések és személyes interjúk segítségével a lakosság véleményét is feltárták. Az eredmények alapján egyértelművé vált, hogy a Győri kapu jelentős átmenő forgalmat bonyolít, ami erősen meghatározza a mindennapokat.
Nagy Dezső rámutatott: különösen látványos a változás az iskolakezdés időszakában, amikor a forgalom hirtelen megugrik, egyes pontokon akár meg is duplázódik. Emellett a parkolás is visszatérő problémaként jelent meg: a szűkös helyek és a növekvő autós forgalom miatt gyakoriak a konfliktusok.
Az elemzés egyik legfontosabb megállapítása, hogy jelentős az egyensúlytalanság a közlekedési módok térhasználata között. Bár az itt közlekedők közel fele a közösségi közlekedést választja, az útfelületek túlnyomó részét még mindig a személyautók foglalják el. Ez különösen annak tükrében vet fel kérdéseket, hogy a városrész lakossága folyamatosan idősödik, így egyre nagyobb szerepet kapnak az akadálymentes, biztonságos gyalogosfelületek.
A szakemberek arra is keresték a választ, miért választják sokan az autót még rövid távokon is. A vizsgálat szerint ennek egyik fő oka, hogy bár számos szolgáltatás – például boltok vagy egészségügyi ellátás – elérhető közelségben van, a megközelítésük sokszor mégsem kényelmes. A rossz állapotú járdák és a kevés kijelölt átkelőhely miatt a gyalogos közlekedés gyakran nehézkes, így sokan inkább autóba ülnek.
Bicajtárolók és zöldítés: ez jöhet most
A forgalmi adatok azt is megmutatták, hogy bizonyos időszakok kiemelten terhelik a környéket. Az iskolakezdés például jelentős változást hoz: szeptember elején a Károly utcai villamosmegálló forgalma közel nyolcvan százalékkal emelkedik meg. Ez jól érzékelteti, mennyire érzékeny a rendszer a mindennapi rutinok alakulására.
A lakossági visszajelzések szintén fontos részét képezték a felmérésnek. A válaszadók jelentős része elégedetlen az utak állapotával, és sokan sürgetik a közösségi közlekedés fejlesztését, különösen a villamosjáratok gyakoribb közlekedését.
A tanulmányban megfogalmazott javaslatok megvalósítása már rövid távon is elkezdődhet. Ennek első, kézzelfogható lépéseként harminc új kerékpártámasz telepítését tervezik a Győri kapuban, amely a rövid távú, alternatív közlekedési formák – különösen a kerékpározás – erősítését szolgálja. Ezek kihelyezése már az elmúlt hetekben meg is kezdődött.
A fejlesztésbe a lakosságot is bevonták: egy online szavazás keretében a helyiek maguk is javaslatot tehettek arra, hová kerüljenek az új támaszok. Több forgalmas csomópont közül lehetett választani, de új helyszínek felvetésére is nyílt lehetőség.
A program ugyanakkor nemcsak a közlekedésről szól: a következő időszakban a zöldítés is hangsúlyt kap. Növénytelepítési akciók indulhatnak, amelyek célja, hogy a városrész ellenállóbbá váljon a klímaváltozás hatásaival szemben, és élhetőbb környezetet biztosítson az ott élők számára.
A most készülő közlekedési tanulmány így nem csupán egy helyzetértékelés, hanem egy olyan folyamat kezdete, amely hosszabb távon is formálhatja a Győri kapu arculatát. A következő időszakban az lesz a kérdés, hogy a tervek milyen ütemben valósulnak meg, és mennyiben sikerül a mindennapokban is érzékelhető változásokat hozni a városrészben - húzta alá a stábunknak nyilatkozó szakember.
További információ a CoolMiskolc Facebook-oldalán és honlapján.
