A kutatócsoport a héten virtuálisan zajló 52. Hold- és Bolygótudományi Konferencián mutatja be eredményeit. Simon Stahler, a csoport tagja azonban elérhetővé tette a prezentációt az érdeklődők számára. A kutatási eredményeket a közeljövőben egy tudományos folyóiratban is közlik - olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon.
Eddig az égitestek közül csupán a Föld és a Hold magját mérték meg. Az ilyen mérésekhez a kutatók szenzorok szeizmikus adatait használják, amelyek érzékelik a földrengések okozta morajlásokat.
A NASA 2018-ban indította útnak az InSight-missziót, amelynek leszállóegysége sikeresen landolt a Mars felszínen. Az űreszköz fő feladata olyan adatok gyűjtése, amelyek segítségével a szakértők jobban megérthetik az égitest belső struktúráját. Az InSight egyik műszere egy francia szeizmométer, amely 2019. április 6-án észlelt először gyenge, de világosan érzékelhető rengést a Marson. Eddig a fedélzetén lévő szenzorok mintegy 500 marsrengés szeizmikus adatait jegyezték fel.
A kutatók elemzéseiből kiderült, hogy legtöbb rengés igen kicsiny a földrengésekhez képest, bár 50 közülük 2 és 4 közötti erősségű volt, elég erős ahhoz, hogy a bolygó belsejének méréseihez felhasználhassák.
Egy égitest belsejének mérését biztosító szeizmikus adatok használata sok mérést követel meg. A szenzorok elárulhatják, hogy hol kezdődnek és végződnek az ilyen hullámok, ami felfedi, hogy mennyi ideig tart, hogy egy hullám áthaladjon a bolygó egy adott részén. Ez teszi lehetővé sűrűségének meghatározását,
Ezeket az adatokat felhasználva a kutatók képesek volt megmérni a köpeny és a mag közötti határ mélységét sok helyen, ami lehetővé tette, hogy kiszámolják a mag méretét, amelynek sugara 1810 és 1860 kilométer között van, ez körülbelül fele a Föld magjáénak.
Ez kissé meglepte a kutatókat, mivel korábbi kutatások azt jelezték, hogy nagyobb lehet.
