Ekebontó Borbála
Míg Luxemburgi Zsigmond királyunk első feleségét magasztalják, addig második feleségét elítélik, negatív színben tüntetik fel a források. Mária halála után tíz évvel, 1405-ben nősült újra királyunk. 1424-ben pedig óriási birtokadományokkal kedveskedett Cillei Borbálának (1392–1451), jegyajándékaként a diósgyőri várba költözött Borbála és udvartartása. A királyné a magyar folklórban Ekebontó Borbálaként szerepel, „a nőiesség elrettentő példájaként”. Az „ekebontó” ragadványnevet azzal érdemelte ki, hogy állítólag a parasztlegényeket is elcsábította, így őket az „ekétől elvonta”.
A királyné az emlékezet szerint nagyon szép volt, ugyanakkor hatalmas rajongója is a férfi nemnek. A várnagyoknak az élet más területein is teljesíteniük kellett, de az egyszerű jobbágyokat „sem vetette meg”, ha megakadt rajtuk a szeme. A diósgyőri várat szintén egy hűtlensége utáni békülést követően kapta ajándékul Zsigmondtól.
Később több történész felmentette őt a vádak alól, a támadásokat összehangolt – mai szóval élve – rágalomhadjáratnak nevezve.
Fánchy Borbála, a rettegett önkényúrnő
Képzeletben menjünk vissza 1561-be. Magyarország történelmének egyik legzavarosabb időszaka volt ez, háromfelé szakadt az ország, három hűbérúr osztozkodott rajta: a Habsburgok, a királyi Magyarország és a török porta. Miskolc földrajzilag nem is lehetett volna rosszabb helyzetben – mindhárom uralkodónak kellett adóznia; hol ennek, hol annak. Nagyon nehéz körülmények között élt a város, több vármegyebeli településünk ebben az időszakban néptelenedett és pusztult el.
Ekkor ért ide a reformáció is; a vallási problémák, a harcok mindennaposak voltak, legfőképp azért, mert a jobbágyság református, az uradalmi zálogbirtokos pedig katolikus volt.
A már akkor is nyakas miskolciak nem viselték el hűbéruruk zsarnokoskodását, aki ekkor még Balassa Zsigmond volt. Az ő halála után özvegye, Fánchy Borbála vette át a szerepét.
Balassa még Szapolyai János királytól kapta meg a várat 1530-ban, az egyik leghűségesebb embereként, azonban 1540-ben, János halála után pártot és vallást váltott. Ferdinánd hűségére esküdött, és 20 ezer forintért újfent zálogba vette a diósgyőri uradalmat. Gordovai Fánchy Borbála (?–1563) a bozóki vár kapitányának a lánya volt, aki a férje halála után testvéreivel – Jánossal és Gergellyel – együtt folytatta a jobbágyok sanyargatását. A miskolciak török asszonynak is nevezték a muzulmánokkal való üzérkedései miatt. (Bár Zsigmond sem volt egy úriember, korabeli források szerint a neje még rajta is túltett.)
Fánchy Borbála 1561. szeptember 2-án határozta el, hogy megleckézteti a miskolciakat és bírójukat, Iskora Mártont. A nemesasszony azt hitte, hogy zálogbirtokosként mindent megtehet. Testvérét, Fánchy Jánost küldte be a bíróért Miskolcra, hogy csalogassa ki a házából, ragadja el és vigye a diósgyőri várba. Az emberrablás valóban megtörtént, elragadták Iskorát az uradalom lovasai.
Borbála asszonyság leskelődve figyelte az eseményeket a távolból, de a miskolciak észrevették, és miután látták az emberrablást, a fél város utána eredt. Borbála egészen Sajókeresztúrig menekült, majd utána hegyen-völgyön át Sajószentpéter felé, hogy Miskolc elkerülésével érkezhessen Diósgyőrbe.
A ravasz özvegy csellel jutott be a várba, de kijönni már nem tudott, a miskolciak nem engedték. De mivel ők sem ülhettek örökké a vár alatt, ostromfelszereléseik nem lévén, a birtokos pedig nem akart a várban maradni, így megegyeztek. Fánchy 200 hordó bor és 1000 forint ellenében szabadon engedte Iskora Mártont – így ért véget a harcias asszonyság és a bírójukért tűzbe menő miskolciak története.
A vár úrnője nem sokáig élvezhette összeharácsolt javait, két év múlva elhunyt. Utána protestáns birtokosok érkeztek – ez meglehetősen megkönnyítette a miskolciak életét is. (Fánchy Borbálát egyik történész sem menti fel.)
Reiman Zoltán
Újabb történelmi érdekességek Miskolcról
Ez is érdekelhet
Új kuratóriumi elnök áll az Universitas Miskolcinensis Alapítvány élén
Fükő László Károly, a kuratórium elnöke lemondott tisztségéről, valamint kuratóriumi tagságáról.
Elon Musk rakétája viszi fel a BME új műholdját
Hamarosan magyar műhold is kering majd felettünk az űrben, fénylő pontját talán látni is fogjuk derült éjjeleken.
Történész augusztus 20-áról: az államalapítás jelentősége megkérdőjelezhetetlen
Fazekas Csaba történész lesz az ünnepi Kilátó vendége a Miskolc Televízióban, akivel arról beszélgettünk, hogyan vált össznemzeti ünneppé augusztus 20-a.