Ugrás a tartalomra

Miskolcon találkoztak a régió néprajzkutatói

Létrehozva
A szakemberek műhelykonferenciáján Miskolc és városrészeinek kapcsolata, valamint a múzeumok digitalizációja volt a két fő téma.

Kép
Fotók: Horváth Csongor

Miskolc adott otthont ebben az évben az északkelet-magyarországi régió néprajzkutatói, valamint muzeológus szakemberei a találkozójának. A keddi esemény keretében a szervező Herman Ottó Múzeum műhelykonferenciát rendezett a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában, ahol a szakemberek a legújabb kutatási témáikat, eredményeiket, terveiket ismertették meg egymással és az érdeklődő közönséggel.

Az esemény első részében a Herman Ottó Múzeum munkatársai számoltak be a Falu a városban című projektről – mondta el a minap.hu érdeklődésére Petercsák Tivadar nyugalmazott egyetemi tanár, etnográfus.

- Falu a városban projekt tulajdonképpen azt vizsgálja, hogy a Nagy-Miskolc létrejöttekor az elmúlt évszázadban, milyen, valaha önálló települést csatoltak Miskolchoz.  Ilyen volt többek között Görömböly, vagy Hejőcsaba is. A múzeum kutatói ezekben a városrészeken vizsgálódtak, és a mostani eseményen arról számoltak be, hogy az összeolvadás egyrészt milyen változásokat hozott a falvak életében, másrészt hogyan járult hozzá a jelenlegi Miskolc fejlődéséhez, bővüléséhez, hogyan segítette elő a megyeszékely kulturális sokszínűségét – mondta.

A témában több előadó is felszólalt: Tóth Arnold a görömbölyi identitás változásáról és annak szimbolikus tereiről, Bodnár Mónika pedig Görömböly 18-20. század között etnikai és felekezeti viszonyairól beszélt.

Kép

A konferencia másik témája a múzeumok digitalizációja volt, ami napjainkban kiemelten fontos és aktuális kérdés.

- Ennek a folyamatnak a felgyorsítását éppen az elmúlt évek járványhelyzete tette rendkívül fontossá, mikor a múzeumok zárva voltak az emberek pedig nem nagyon mozogtak. Ekkor ugyanis a múzeumok felismerték, hogy virtuális kiállítások szervezésével az érdeklődők otthonról is megismerhették és megismerhetik ma is a múzeumok kincseit, kiállításait. Azt tapasztaljuk, hogy ennek eredménye nagyon gyakran az, hogy egyre többen keresik fel a virtuális után a valódi, a múzeumban személyesen is megtekinthető tárlatot is – mondta Petercsák Tivadar.

Az etnográfus kiemelte, ez a folyamat néhány éve indult el, és jelenleg a múzeumok jelentős támogatás mellett sorra digitalizálják műtárgyaikat, dokumentumaikat. „Ezek megtekinthetők a Hungaricana közgyűjteméyi portálon, itt nagyon sok anyag kerül a nagyközönség elé, ami szélesíti a kulturális örökségünk megismerésének lehetőségeit” – zárta gondolatait.  

Ez is érdekelhet

Sikeresen teljesítették a magyar űrhajósok a NASA kiképzését
TudományBelföldVilág
Az Ax-4 legénysége sikerrel teljesítette a NASA kiképzését, ezzel újabb lépéssel kerültek közelebb a felbocsátáshoz.
Képgaléria
A lelket és az életet tárja elénk Rudolf Mihály legújabb kiállítása
Tudomány
„Lélek és élet – Rudolf Mihály és Útitársai” címmel nyílt kiállítás péntek délután a Miskolci Galéria Rákóczi-házában. 
Képgaléria
Fontos együttműködést kötött az egyetemmel az OSZK
TudományMiskolc
A kulturális értékteremtő tevékenységek támogatása, valamint a kulturális és szakmai együttműködés lehetőségének megteremtése céljából szánták el magukat erre a felek.
Elon Musk szerint hat év múlva már ember lehet a Marson, jövőre pedig humanoid robot
TudományVilág
2026 végén indulhat el a Mars felé a SpaceX amerikai űripari vállalat Starship rakétája, amely magával visz majd egy Optimus humanoid robotot is – jelentette be pénteken Elon Musk amerikai milliárdos, a SpaceX elnök-vezérigazgatója.