Ugrás a tartalomra

Országos Hon- és Népismereti Konferencia kezdődött Miskolcon

Létrehozva
A tanácskozás témája a természettudományok és a honismeret, amit a pedagógusképzésben résztvevők, valamint a pályakezdő óvodapedagógusoknak és tanároknak rendeznek. 
Kép
Fotók: Osztie Tibor

A természettudományok és a honismeret címmel Miskolcon rendezik meg a VIII. Országos Hon- és Népismereti Konferenciát a hétvégén. A péntektől vasárnapig tartó rendezvény keretében a város számos pontját keresik fel a résztvevők.

A konferencia célja annak bemutatása, hogyan lehet a természettudományokon keresztül felkelteni a diákok érdeklődését a honismeret és a helytörténet iránt. A résztvevők különböző helyszínekre látogatnak el, így például a Miskolci Egyetemre, a MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltárába, a Pannon-tenger Múzeumba, a Szeleta Park Látogatóközpontba, ahol előadásokat hallgathatnak a természet és a honismeret kapcsolatáról. De módszertani segítséget is kapnak gyakorló pedagógusoktól és múzeumi szakemberektől.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Dísztermében péntek délután tartott ünnepélyes megnyitón Bodnár Mónika köszöntőjében röviden felelevenítette a vármegyében tartott eddigi konferenciákat. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület elnöke szerint a gazdag és színes kultúrájú Sárospatak, Sátoraljaújhely és Mezőkövesd után méltán érkezett végre Miskolcra a majd’ egy évtizedes rendezvénysorozat.

Kép


Bánné Gál Boglárka úgy fogalmazott, példaértékű elhivatottság tükröződik az értékteremtésben és hagyományápolásban résztvevő szakemberek munkájában. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Közgyűlésének elnöke aláhúzta: kollégáival ők maguk is nap mint nap azon munkálkodnak, hogy a környező települések közösségeinek lehetőséget biztosítsanak a nagy múltú elődökhöz mérhető teljesítmények elérésében.

A Honismereti Szövetség elnöke nyitóbeszédében azt állította, Miskolcon minden adott ahhoz, hogy a közeli jövőben akár ismét itt tartsák rendezvényüket. Debreczeni-Droppán Béla felidézte: az eredetileg egyetemistáknak és ifjúsági akadémistáknak életre hívott konferencia mostanra egy olyan, a pedagógusok irányába is nyitott módszertani tanácskozássá nőtte ki magát, mely rávilágít arra, hogy a honismeret nem csupán helytörténetből és épített örökségeinkből áll, hanem magába foglalja a tájat és a természeti kincseinket is.

Preview Image
Osztie Tibor képgalériája

Ezt követően Vásárhelyi Tamás biológus, Szolyák Péter régész-történész, a Herman Ottó Múzeum igazgatója, Fazekas Róbert, a Földes Ferenc Gimnázium igazgatója, Némethné Farkas Gabriella mesterpedagógus, valamint Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány elnöke tartotta meg előadását a díszteremben.

A programok szombaton 9 órától a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltárában folytatódnak, de a résztvevők egyebek mellett aztán felkeresik a Herman Ottó Múzeum Pannon-tenger Múzeumát is. 

Ez is érdekelhet

Sikeresen teljesítették a magyar űrhajósok a NASA kiképzését
TudományBelföldVilág
Az Ax-4 legénysége sikerrel teljesítette a NASA kiképzését, ezzel újabb lépéssel kerültek közelebb a felbocsátáshoz.
Képgaléria
A lelket és az életet tárja elénk Rudolf Mihály legújabb kiállítása
Tudomány
„Lélek és élet – Rudolf Mihály és Útitársai” címmel nyílt kiállítás péntek délután a Miskolci Galéria Rákóczi-házában. 
Képgaléria
Fontos együttműködést kötött az egyetemmel az OSZK
TudományMiskolc
A kulturális értékteremtő tevékenységek támogatása, valamint a kulturális és szakmai együttműködés lehetőségének megteremtése céljából szánták el magukat erre a felek.
Elon Musk szerint hat év múlva már ember lehet a Marson, jövőre pedig humanoid robot
TudományVilág
2026 végén indulhat el a Mars felé a SpaceX amerikai űripari vállalat Starship rakétája, amely magával visz majd egy Optimus humanoid robotot is – jelentette be pénteken Elon Musk amerikai milliárdos, a SpaceX elnök-vezérigazgatója.