A konferenciasorozat 2012-ben jött létre azzal a céllal, hogy a régióban tevékenykedő régészek legalább évente egyszer nagyobb körben is találkozhassanak egymással, és első kézből halljanak a „szomszédban” dolgozó kollégáik felfedezéseiről. Az egynapos előadássorozaton az őskortól a kora újkorig minden időszak szakértőjének lehetősége nyílik kutatásainak ismertetésére. Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár vármegye kutatói mellett ezúttal is érkeztek előadók több külföldi és hazai múzeumtól és egyetemről is.
A konferencia sikerességét jól mutatja, hogy évről évre egyre több előadót és laikus érdeklődőt lát vendégül Miskolc. Az előző évi rendhagyó, meghíváson alapuló előadások után idén újra bárki számára elérhetővé vált a lehetőség, hogy a korábbi évek kutatásairól tartson bemutatót. Hétfőn összesen nyolc előadást hallgathattak meg a Herman Ottó Múzeum Miskolci Galériájába ellátogatók – három fő téma mentén, melyek kapcsán érintették a különböző lelőhely-felderítési módszereket és közösségi régészeti projekteket.
Tizenhárom évvel ezelőtt, amikor kitalálták a programsorozatot, akkor kifejezetten Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, illetve a partiumi és a dél-szlovákiai területeknek a kutatásaira összpontosítottak, korszakoktól függetlenül. Azóta a konferencia nem csupán a korszakok, hanem a tematika tekintetében is teljes palettát kínál a kutatóknak, akik közül azokat hívják meg, akik a felsorolt területek valamelyikén végeznek régészeti kutatásokat. Idén mindezeken felül a Hatvantól Erdőbényén át Északnyugat-Romániáig folytatott ásatások előző esztendei eredményeibe is betekintést nyerhetett a nagyérdemű – tudtuk meg a hétfői rendezvényen.
A stábunknak nyilatkozó Miskolczi Melinda elmondta: ilyenkor igyekeznek az elmúlt évek kutatási eredményeit és a legfrissebb információkat megosztani egymással, ami azt is jelenti, hogy a beszámolók egy része még nem publikált anyag. A konferenciasorozat tehát fórumot és spontán beszélgetéseket biztosít a kutatóknak. A Herman Ottó Múzeum régésze egyúttal hangsúlyozta: hosszú távon a régészeti kutatásnak a legfontosabb célja viszont a közreadás, amelynek az elsődleges fóruma a konferencia, éppen ezért a klasszikus régészeti nézőpontok mellett szót kaptak egyebek közt a térinformatikai tudományággal foglalkozó szakemberek is a hétfői eseményen.
