Lutter Imre örült a kérdéseknek, mert a videó használata fontos része annak, ahogyan ma gondolkodnak a versmondásról.
– A versenyünk kétfordulós. Az első forduló egy elődöntő, amelynek során a gyerekeknek egy videót kell beküldeniük. Ez lehet teljesen egyszerű, akár telefonnal rögzített, vágatlan, nyers felvétel is. Nem kérünk profi technikát, nem várunk filmes megoldásokat. A lényeg az, hogy a gyerek látszódjon, hallatszódjon, és őszintén, a maga eszközeivel mondja el az adott verset vagy prózát. Ez a forma egyáltalán nem idegen a versmondás világától. A Magyar Versmondók Egyesülete korábban a Nemzeti Színházzal közösen szervezett országos versenyeken is hasonló rendszert működtetett: először versvideót kellett küldeni, aztán akár komplett versfilmet is készítettek a résztvevők, a döntőben pedig élő előadásban is bemutatkoztak – nyilatkozott az elnök, aki maga is előadóművész és költő is.
Amikor a Szil, szál, szalmaszál nevű vers- és prózamondó versenyt elindították, tudatos döntés volt, hogy itt is kérnek videót.
– Ennek több oka van. Az egyik legfontosabb, hogy olyan alkotókat szeretnénk bevonni a zsűrimunkába, akik idős koruk vagy egészségi állapotuk miatt nem mindig tudnak személyesen jelen lenni. Gondolok például Juhász Magdára, aki elmúlt kilencvenéves, mégis aktívan figyeli a gyerekek munkáját, és részt vesz a zsűrizésben. Ugyanígy fontos számunkra, hogy Ágai Ágnes fia is bekapcsolódhasson ebbe a folyamatba. A videók lehetővé teszik, hogy ők is érdemben, valódi tartalom alapján tudjanak véleményt formálni – mondta.
Élővé teszik az irodalmat
Nem az alapján döntenek valaki sorsáról, hogy gyengébb minőségű a felvétel vagy a gyerek kicsit megszeppent a kamera előtt.
– Sokan kérdezik, hogy nem jelent-e hátrányt a videós forma. Én ezt nem érzem visszahúzó erőnek. A videó inkább egy viszonyítási pont. Ráadásul ezek a felvételek megmaradnak a családoknak. Évek, évtizedek múlva is vissza lehet nézni, hogy egy adott életkorban mit tudott, mit érzett, hogyan mondott verset az a gyerek. A versmondás a pillanat művészetéről szól, de a videóval mégis meg tudunk őrizni valamit ebből a pillanatból – magyarázta Lutter Imre, aki bevallotta, a covid-időszak hatott erre a rendszerre.
– Kétségtelen, hogy a járvány alatt a videós forma minden területen megerősödött. De nálunk ez már korábban, 2015-2016 körül tudatos koncepció volt. A covid inkább csak felerősítette azt, amit már elkezdtünk. Akkor a technika segítségével bárki megmutathatta, hogy hol tart a saját művészeti pályáján vagy a hobbiból művelt versmondás terén. Számomra azonban a legfontosabb cél nem a technika, hanem a tartalom. Azt szeretném, hogy a kortárs költészet ne szoruljon háttérbe. Ne úgy gondoljunk a költőkre, mint akik csak a lexikonokban léteznek, születési és halálozási dátumok között. Engem az érdekel, mi történt a kettő között, és hogyan kapcsolódik össze a múlt és a jelen. Tamkó Sirató Károly, Lázár Ervin, Csukás István, Ágai Ágnes – ők sokszor valóban kortársai voltak egymásnak, ismerték egymást, párbeszédet folytattak. És itt van velünk Juhász Magda is, akinek versei ma is élnek, megzenésítik őket, gondolkodásra, empátiára, nyitottságra tanítanak bennünket – mondta a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke.
Budapesten találkoznak
A verseny élő fordulója március 1-jén lesz a Területi Művelődési Intézmények (TEMI) Fővárosi Művelődési Házában.
– A szervező az Észak-Kelet Magyarországi Regionális Versmondó Egyesület, szakmai partnerünk a Magyar Versmondók Egyesülete és maga a ház is. A jelentkezési határidőt meghosszabbítottuk, hogy mindenkinek legyen ideje elkészíteni és beküldeni a videót. A vers.hu oldalon, a versenyek menüpont alatt található a felhívás és a jelentkezési lap. A gyerekek feltöltik a videót, elküldik a linket, és a produkciót máris zsűrizzük – mondta Lutter Imre, aki hozzátette, az élő fordulóban személyesen is találkoznak a résztvevők.
– Fontos számomra, hogy a gyerekek ne csak elmondják a verset, hanem érezzék is. Olyan művet válasszanak, amit magukénak tudnak, amibe bele tudnak helyezkedni. Azt szeretném, hogy ne „szájukba adott” szöveget halljunk, hanem a saját képi világukat, fantáziájukat, érzékenységüket. Nálunk nincs klasszikus első, második, harmadik helyezés. Minden fellépő gyermeket díjazunk, senki nem megy haza üres kézzel. Ugyanakkor a mezőny legjobbjait továbbjuttatjuk a Regősök húrján… Kárpát-medencei vers- és prózamondó verseny országos gálájára, amely júniusban lesz. Ez egy hatalmas esemény, ahová országszerte csaknem négyezer diák jelentkezik – nyilatkozta.
A Szil, szál, szalmaszál versenyen alsó és felső tagozatos diákok indulhatnak, korcsoportok szerint. Egy művet a szervezők által kiemelt, évfordulós szerzők közül kell választani – például Tamkó Sirató Károly, Ágai Ágnes, Lázár Ervin, Csukás István vagy Juhász Magda művei közül –, a második mű pedig szabadon választott.
