Ugrás a tartalomra

Az Unió vizsgálhatja a szlovák nyelvtörvényt

Létrehozva
Az Európai Parlament meghallgatja a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatos problémákat, szakértői és az Európa Bizottság megvizsgálják a törvény keletkezésének körülményeit. Szili Katalin az EP képviselőtestületének elnökével tárgyalt Brüsszelben. Az országgyűlés elnökét magyar delegáció kísérte, az összes parlamenti párt képviselője támogatta Szilit. Az unió elsősorban azt vizsgálhatja, hol ütközhet a törvény az EU jogi kereteibe. 
Jerzy Buzek, a képviselő-testület elnöke találkozott Brüsszelben Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével. Az unió elsősorban azt vizsgálja, hol ütközhet a törvény az EU jogi kereteibe. Értésre adta, hogy az uniós képviselő-testület kész részt venni egy háromoldalú konzultációs folyamatban a két érintett féllel. Mindazonáltal azt is jelezte: az EU-nak korlátozottak a jogi eszközei arra, hogy beavatkozzon az ilyen típusú problémák megoldásába. Külön hangsúlyozta a kétoldalú tárgyalások folytatásának fontosságát is.
Szili Katalin – akit útjára elkísért a négy országgyűlési frakció vezetője, illetve frakcióvezető-helyettese is – üdvözölte, hogy az EP-elnök közlése szerint az uniós parlament is vizsgálni fogja, milyen EU-keretszabályokba ütközik a törvény. Külön köszönetet mondott az EP nyitottságáért.

Nemzeti összefogás

Az OGY elnökének kíséretében Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője és Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese tartózkodik Brüsszelben. Szili jelzésértékűnek nevezte, hogy ilyen magas szintű, a témában teljes parlamenti egyetértést is jelképező küldöttség ismertette a magyar álláspontot az EP elnökével.

Sajtótájékoztató magyar nyelven

A sajtótájékoztatón - szimbolikus jelentősége miatt is magyar nyelven beszélve - az OGY elnöke hangoztatta, hogy a kedden hatályba lépett államnyelvtörvény a közösségi jogot is sérti (említése szerint például a csatlakozáshoz szabott koppenhágai kritériumokat, a már aláírt, de minden tagállamban még nem ratifikált uniós reformszerződést és más európai egyezményeket), márpedig ezzel árt az unió tekintélyének is. Úgy vélte, az EP-elnökkel folytatott megbeszélés után olyan folyamat indulhat el, amely a kérdés megoldását segíti elő. A magyar álláspont szerint a törvény hatályon kívül helyezése, visszavonása lehet a cél, és ez fontos Európa számára is - hangoztatta az Országgyűlés elnöke. Szili Katalin magyarországi látogatásra hívta meg az EP elnökét, amelyet Jerzy Buzek nyomban el is fogadott. A lengyel politikus jelezte, hogy kész ellátogatni Szlovákiába is.

 Középpontban a kisebbségi jogok

Buzek megismételte, hogy elnöksége alatt az EP kiemelt fontosságot tulajdonít a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának. Azt is megemlítette, hogy amennyiben a nyelvtörvénnyel kapcsolatos vizsgálatoknál ütközést találnak az uniós joggal, az EU szerveinek kötelességük jogi lépéseket tenni. Hozzátette, hogy egyelőre részletesebb véleményt nem tud mondani a témáról, meg kívánja várni az említett vizsgálódások eredményét. A Jerzy Buzekkel folytatott megbeszélésen Szili Katalin beszámolt a 2011 első félévében esedékes magyar soros EU-elnökség előkészületeiről is. Szót ejtettek emellett a nemzeti törvényhozások és az uniós parlament közti kapcsolatokról, kitérve arra is, hogyan tudnak ezek az intézmények hozzájárulni az uniós választásokon való részvétel növeléséhez.
A négypárti delegáció csütörtökön Hágába is ellátogat, ahol mások mellett Knut Vollebaekkel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosával folytat megbeszélést.

Forrás: Hírszerző