A konferencián egyetemi oktatók és kutatók beszéltek az intelligens és okos digitális képességek kihívásairól, megoldásairól, jó gyakorlatairól, a tudatos internethasználatról, a közösségi médiától kezdve egészen a mesterséges intelligencia világáig.
Prof. Dr. Aczél Petra kommunikációkutató, retorikus, egyetemi tanár, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem professzora, az NMHH kutatásvezetője „Intelligensen az okosvilágban: új médiakészségek nyomában” című előadásában arról beszélt, hogy a jövőben új társasági modulokat kell elsajátítania az emberiségnek annak érdekében, hogy tudatos médiahasználó legyen. Szerinte négy nagy készség rajzolódik ki, melyeket jövőkészségeknek nevezett. Az első, hogy az ember miképpen értelmezi a válaszként érkezett információt, és mennyire elfogult vele szemben, a másik a kommunikáció köré szerveződik, mint például a kölcsönös egymásra hatás, a harmadik a tartalommal kapcsolatos, ide tartozik az például, a mesterséges intelligenciának adott megfelelő utasítás, a negyedik készségcsoport pedig a problémamegoldás.
Mádl András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Műsorfigyelő és -elemző Igazgatóság igazgatója „Mozi és filmpiac” című előadásából kiderült, hogy annak ellenére, hogy újabbnál újabb műsorformátumok, technológiák jelennek meg az életünkben, beszéljünk akár a kizárólag mozifilmeket kínáló televíziós csatornákról, akár a DVD-kről vagy Blue-ray-ről, de akár a manapság leginkább kedvelt filmes streaming-szolgáltatókról, a hagyományos mozi szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen a szórakoztatásban. A filmszínházak a Covid-járvány okozta bezárások után ismét életre keltek. Ezt tükrözik a 2022-es nézőszámok, valamint a blockbuster-ek, a legnépszerűbb alkotások jegybevételei is: a hazai iparág majdnem tízmilliárdos forgalommal büszkélkedhetett tavaly. Örvendetes, hogy három magyar film is felkerült az 50-es jegybevételi toplistára az elmúlt évben. 2022-ben tízből hét lakos (16+) volt legalább egyszer moziban, annak ellenére is, hogy a háztartások több mint harmadában már elérhető a három legnagyobb streaming-szolgáltató valamelyike és akár tizenegy televíziós mozicsatorna is.
Soós Edina, az NMHH Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóság kutatási munkatársa „Nagy kincsünk az adataink, de vajon mennyire vigyázunk rájuk?” című előadásában az NMHH és az Adatvezérelt Marketing Szövetség közös kutatási eredményeit ismertette. A 2022-ben készült felmérés a felnőtt hazai internetezők adatvédelemmel és adatkezeléssel kapcsolatos attitűdjeit és szokásait tárta fel. Kiderült, hogy nagy az adatbiztonsággal kapcsolatos aggodalom és bizonytalanság, mégsem törődünk eléggé az adataink védelmével. A vizsgálat feltérképezte az adatkezeléssel kapcsolatos ismereteket, attitűdöket és szokásokat. Kiderült az is, hogy a netezők csaknem háromnegyede tart attól, hogy kereskedelmi célokból visszaélnek adataival, ugyanakkor 2,5 százalékuk, azaz nagyjából 100-150 ezer ember megosztja személyes, akár érzékeny adatait a szolgáltatókkal.
Dr. Nyakas Levente, az NMHH Médiatudományi Intézet vezetője „A gyermekvédelem szabályozási kihívásai a digitális környezetben” című előadás bemutatta, hogy miképpen épül fel a gyermekvédelem a szabályozásban, annak szereplőit, feladatait és egymáshoz való viszonyát. Kiemelte, hogy a digitális korban a szülői felelősség – az állami felelősség – és a tartalomszolgáltatók felelőssége triászában a legfontosabb a szülői felelősség, és a tartalomszolgáltatókra is fokozottabb felelősség hárul. A szülői szabályozás tekintetében az időtényezőt hangsúlyozta, vagyis lényeges, hogy a szülő mennyi időt tölt el a gyermekével a virtuális térben.
Prof. Dr. Barta Judit a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Intézet Kereskedelmi Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Civilisztikai Tanszékének félállású egyetemi tanára „A kiskorúak fogyasztóvédelme a digitális világban” című előadásában azt járta körbe, hogy a kiskorúak miként válnak fogyasztóvá a digitális tartalmak élvezete közben és azon kívül is. Előadásának végén felhívta a figyelmet, hogy fogyasztóvédelmi szempontból az apró betűs részek is nagyon fontosak, amelyeket a legtöbb ember – a kiskorúak pedig különösképpen – figyelmen kívül hagynak, hiszen mint mondta: nem csupán az ördög, hanem a lényeg is az apróbb részletekben rejlik.
Gorka-Focht Máté, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) doktorandusza, óraadó oktatója „Filmélmény a XXI. században – Az Audience Experience kihívásai a hazai filmiparban” címmel tartott előadást. Jelen korunkban egyre inkább előtérbe kerül az élményalapúság. Az élmények keresése és ezek kiszolgálása folyamatos párbeszédet generál felhasználó és szolgáltató, vásárló és eladó között a mindennapjainkban, sőt egyre markánsabban jelenik meg a kulturális szférában, a filmek fogyasztása esetében is. A filmipar fokozatos fejlődésének köszönhetően minden eddiginél több film közül választhat a közönség. „A mai korban a potenciális közönségből közösséget építünk, amely csak felelősségteljes kommunikációval képes”- fogalmazott.
Bezzeg Krisztián, az NMHH Bűvösvölgy budapesti csoportvezetője és Laki Péter, az NMHH médiaértés-oktatója a „Műfaji minták működése a gyerekek filmes narratívaalkotásában” című témát mutatták be. Az NMHH által alapított és fenntartott Bűvösvölgy médiaértésoktató-központban többedmagukkal iskolás csoportokat fogadnak, akikkel a média különböző területeit bemutató foglalkozásokon médiaszövegeket alkotnak, mások mellett rövid műfaji filmeket is. Előadásukban azt mutatták be a hozzájuk érkező diákok által készített produkciók alapján, hogy a gyerekek milyen filmélményekre építenek a foglalkozásokon és mire asszociálnak egy-egy műfaj esetén.
Dr. Andrássy György, az NMHH Médiaszolgáltatási és Médiafelügyeleti Igazgatóság igazgatója „A klasszikus média helyzete Magyarországon a Web 2.0 korában” című előadásában beszélt a többi közt a televíziós reklámköltésekről, a televíziózással töltött napi átlagos időről. Elmondta, hogy a klasszikus médiaszolgáltatások népszerűsége továbbra is meghatározó az új médiaformátumokkal szemben. Ismertette továbbá a legnagyobb televíziók közönség és elérési adatait, a hazai és külföldi magyar nyelvű médiaszolgáltatások közönségarányának változásait és a magyarországi műsorkvótákat is.
Dr. Kollarik Tamás, az NMHH elnöki főtanácsadója, a MOME egyetemi docense és Dr. Takó Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi oktatója a „Kulturális innováció a filmiparban, avagy magyarok, akik megalapították Hollywoodot” című előadásban a cirkuszi attrakcióból a hetedik művészeti ággá nemesedő filmipar magyar úttörőiről ejtettek szót. Beszéltek többek között a borsod vármegyében született filmesekről, Cukor Adolfról (Zukor Adolf) a Paramount Pictures filmvállalat alapítójáról, a hollyvoodi filmgyártás egyik alapítójáról, és Fried Vilmosról (William Fox) a Fox Film Corporation alapítójáról, a hangosfilmgyártás beindítójáról, valamint a miskolci születésű Oscar-díjas Pressburger Imréről, aki kiemelkedő íróként, rendezőként és producerként egyaránt. Szóba került Korda Sándor, a brit filmipar meghatározó alakja, Gábor Zsazsa Golden Globe-díjas színésznő és hollywoodi szexszimbólum, Rózsa Miklós háromszoros Oscar-díjas zeneszerző, Trauner Sándor Oscar-díjas díszlettervező és Csupó Gábor világhírű animációs filmes is.
A konferencián olyan érdekességek is elhangzottak a mozi és a filmpiac helyzetéről, hogy hazánkban 1990-ben 2000 moziterem működött, jelenleg pedig már csak 248 van, és a lakosság 72 százaléka két-három hónapnál ritkábban jár moziba. A kedvencek filmek közé tartozik a Nyugati nyaralás, a Szia, Életem! és a Blokád. A mozival a televíziók és a streaming szolgáltatók vetélkednek.
