Erzsébet, Ferenc József osztrák császár és magyar király felesége - közismert becenevén Sisi - különleges személyiség volt, aki szerzők sokaságát indította alkotásra. A vele kapcsolatos irodalom könyvtárakat tölt meg, filmek tucatjaiban dolgozták fel rendkívüli életútját gyermekkorától a bécsi udvari életen át genfi tragikus haláláig. Foglalkoztak többek között a ruhatárával, kutatták titkos szépségreceptjeit, valamint verseit és sportos életmódját. A magyarokhoz fűződő szoros viszonya is több könyv és publikáció tárgya volt.
Lovaglóművészetét azonban idáig még senki nem tanulmányozta igazán mélyrehatóan, holott rajongása a lovak és a lovaglás iránt ugyancsak közismert. Martin Haller osztrák újságíró, szakíró és hippológus, aki az Osztrák-Magyar Monarchia lovaséletét feldolgozó számos munkájáról ismert, erre a feladatra vállalkozott.
A II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban tartott könyvbemutatón megtudtuk: ez az első olyan mű, amely átfogóan, lovasszakmai szempontból dolgozza fel a császárné és királyné lovaglótudományával kapcsolatos ismereteket. Megismerhetjük Erzsébetnek az állatokhoz - kiemelten a lovakhoz - fűződő viszonyát életének különböző szakaszaiban, gyönyörű képek kíséretében, az adott történelmi korba ágyazottan.
A Miskolcon tartott összejövetelen Rátki Emőke saját indíttatásáról elmondta: miután ő maga felnőttként talált rá a „lovas világra”, kevésbé érezte magát magabiztosnak a szakkifejezések terén – éppen ezért ragaszkodott ahhoz, hogy a német nyelvű lovas szakirodalom megkerülhetetlen tényezőjét, Hecker Waltert hívja segítségül.
A könyv első fordításban a királyné kedvenc nyelvén, magyarul jelent meg. A fordítás külön erénye, hogy miközben kiválóan adja vissza a lovas szakkifejezéseket, megőrzi az olvasmányos stílust, köszönhetően Rátki Emőke lovas-tanár és -szervező szakfordításának, valamint ismert hippológus, Hecker Walter szaklektorálásának.
Az ugyancsak megjelent könyvkiadó, Brenyó József a császár- és királyné kapcsolódó legendáriumából felvillantva elárulta: Sisi tulajdonképp belenőtt a család bajorországi birtokán a lovassportba, így vált korának egyik, ha nem a legjobb női lovasává. Gödöllőn és a magyar puszta egyéb szegletein – taglalta a szakember – mindvégig gyerekkora messzi tájait kereste és találta meg Erzsébet.
A könyvtár PR-munkatársának, Brézai Zoltánnak a moderálásában zajlott beszélgetésen ezenkívül kiderült az is, hogy az osztrák-magyar uralkodó felesége ott volt a többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér szülőktől származó versenylónak, Kincsemnek az 1879-es utolsó futamán is. De arra is fény derült, milyen praktikákkal varrták rá Sisire a lovon ülve (!) testhez simuló selyemruháját.
