A Kossuth utcában tartott sajtótájékoztatót pénteken a két országgyűlési előválasztási képviselőjelölt. Az ellenzéki politikusok az ellen szólaltak fel, hogy a kormány részéről egyelőre semmilyen konkrét és egyértelmű állásfoglalás nem érkezett a lehallgatási ügyben.
„Kéjbotrány után kémbotrány” – így titulálta az elmúlt hónapok történéseit Hegedűs Andrea. Úgy vélekedett, nehezen lehet jogállamnak nevezni egy olyan országot, ahol „a kormánnyal kritikus újságírók, ellenzéki politikusok, üzletemberek magánszférájába betolakodhatnak”. Ráadásul nemcsak lehallgatták őket, de személyes levelezéseikhez, videóikhoz, fotóikhoz is hozzáférhettek.
– S mindezt milyen céllal? Hogy a Fidesz bebetonozhassa a hatalmát – vélekedett az ellenzéki politikus.
Véleménye szerint „a miskolciak sincsenek biztonságban” – ezzel arra utalt, hogy a korábbi megyei kormánymegbízott, Demeter Ervin országos médiumokban lenyilatkozta: a román titkosszolgálat a mai napig kapcsolatban állhat fideszes politikusokkal.
– Ez már nem demokrácia, az a Fidesz-uralommal megszűnt létezni. Nekünk az a feladatunk, hogy 2022-ben felszámoljuk a spionkodó, megfigyelő államvezetést. Magyarországot „visszavezetjük” Európába – fogalmazott a DK-s, de a Jobbik, a Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Liberálisok által is támogatott politikus, aki magyarázatot vár a kormány részéről a kémügyekre.
Szilágyi Szabolcs annyival egészítette ki az elhangzottakat, hogy szerinte a kormány „továbbra is sunnyog a kémbotrányban”, folyamatosan akadályozzák az ügyet felderíteni hivatott Nemzetbiztonsági Bizottság összehívását.
– Tovább súlyosbítja az egészet, hogy magyar állampolgárok adatai kerülhettek külföldiekhez egykori titkosszolgák nyilatkozatai szerint – tette hozzá a jobbikos jelölt (őt a DK, a Mindenki Magyarországa Mozgalom, a Momentum és az LMP is támogatja). – A Fidesz képviselői össze-vissza beszélnek, egymásra hárítják a felelősséget, amivel nemcsak hátráltatják, hogy kiderüljön a igazság, de viselkedésük beismerő vallomás is: sárosak az ügyben.
A politikus azzal zárta, hogy „ha a kormány bevallaná, hogy vásároltak ilyen szoftvereket, és nem feltétlenül jogszerűen használták, akkor le kellene mondaniuk”.
A Pegasus-botrány július végén robbant ki. A Direkt36 írta meg, hogy évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. A célpontként kiválasztott 300-nál több magyar között voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is. Kutatásuk során arra utaló közvetett bizonyítékokat találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött a magyar állami szervek állnak. Az ügyben számos más ország is érintett, a kémprogramnak világszerte 50 ezer célpontja volt, és nem kevés visszaélésről érkezett hír a használatával összefüggésben. Az NSO egy volt alkalmazottja azt is megerősítette, hogy a magyar kormány a cég ügyfele volt.
