A kiállítás apropóját a Jókai-évforduló adta, hiszen az író és Johann Strauss közös műve az operett egyik legismertebb, máig népszerű darabja.
A látogatók különleges dokumentumokon, látványos jelmezeken és archív felvételeken keresztül pillanthattak be ebbe a különös, egyszerre romantikus és ironikus világba.
A tárlatot bejárva a vendégek régi színlapok, színházi plakátok és kosztümök között sétálhattak, miközben a falakon sorakozó fotók a legendás előadásokat és szereplőket idézték meg. A vitrinek üvegén át visszatükröződött a korabeli elegancia: csipkés ruhák, díszes kalapok és színpadi kellékek meséltek arról az időről, amikor az operett a magyar színház fénykorát élte.
A szervezők célja, hogy a kiállítás ne csupán a múlt felidézésére szolgáljon, hanem arra is emlékeztessen, hogy ez a műfaj ma is képes megszólítani a közönséget. Az A cigánybáró zenéje, humora és látványvilága máig azt az érzelmi gazdagságot hordozza, amely miatt a darab több mint egy évszázada a közönség kedvence maradt.
A megnyitó után a látogatók beszélgetésen is részt vehettek, ahol az operett jelenéről és jövőjéről esett szó. A vendégek körbejárva hosszasan elidőztek a tablók és jelmezek között – mintha csak egy múlt századi előadás szünetében lennének, ahol a zene még éppen csak elcsendesedett.
A kiállítás egyszerre tiszteletadás és újrafelfedezés: megmutatja, hogy a színház és a zene világa nem csupán múltidézés, hanem élő, inspiráló kapcsolat a jelen és a múlt között.
