A 125 éves Herman Ottó Múzeum az egyik legmeghatározóbb kulturális intézménye Miskolcnak, amely tavaly elnyerte az Év Múzeuma díjat. Számos kiállítóhellyel és tíz fölötti gyűjteményi egységgel rendelkezik. Állandó, valamint időszaki kiállításokkal is várja az érdeklődőket.
Az idén kapott Príma-díját úgy hálálja meg a Herman Ottó Múzeum, hogy december utolsó hétvégéjén ingyen fogadja a látogatókat az akkor nyitva tartó kiállítási helyszíneken és tárlatokon. (A lillafüredi Herman Ottó Emlékház már zárva lesz és a Régészeti Látványraktár kiállítása hétvégén nem látogatható.)
Megtisztelőnek tartják
- Közel száznegyvenen dolgozunk a Herman Ottó Múzeumban és ez a díj mindegyikünk számára nagy megtiszteltetés. A kollégák nagyon örülnek neki és mivel a Príma-díj és a kategória győztes díj is gyönyörű alkotás, ilyen szempontból is rácsodálkoznak – osztotta meg Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum igazgatója.
Elmondta, hogy a múzeum központi épületében a Pannon-tenger Múzeum három állandó természettudományos kiállítással rendelkezik és a képtár képzőművészeti tárlata is folyamatosan fogadja a látogatókat. Ezenkívül a Színháztörténeti Múzeumot a Thália-házban, a Miskolci Galériának otthont adó Rákóczi-házat, a Feledy-házat, a Petró-házat, a Régészeti Látványraktárat és Lillafüreden a Herman Ottó Emlékházat lehet megtekinteni.
A legnagyobb ásványgyűjtemény
- Minden gyűjteményi egységben folyik olyan kutatómunka, ami a múzeumbarátok számára talán elsőre nem látványos. Ezek között azonban vannak olyanok is, amelyek túlmutatnak Miskolc, sőt vármegyénk határain is. Például az ásványgyűjteményünk különösen jelentős, ahol mintegy ezer válogatott ásványt lehet megnézni a Kárpát-medencéből.
Több mint 23 ezer darabjával ez ma Magyarország legteljesebb ásványgyűjteménye, amelyből tizenkét új ásványt ismerünk.
– hívta fel a figyelmet a múzeumigazgató, hozzátéve, hogy öt nagy tudományterületen – régészet, történettudomány, természettudomány, képzőművészet, néprajz – végez kutatásokat a múzeum.
Kiemelte, hogy az újonnan felbukkant ásványok közül hétnek a felfedezésében, azonosításában a már nyugalmazott Dr. Szakáll Sándor és Dr. Fehér Béla mineralógus-muzeológus, a Természettudományi Osztály vezetője közvetlenül részt vett. Továbbá ezen ásványok típuspéldánya is a Herman Ottó Múzeumban található.
- Az év szinte minden napján a régészeink dolgoznak terepen. Munkájukat mostanában a nagy felületű feltárások jellemzik Hejőpapiban és Bükkábrányban. Utóbbi helyszínen egy 200 síros bronzkori temetőt és egy 180 síros Árpád-kori temetőt tártak fel a kollégák. Emellett több kutatásunk érinti a környékbeli kolostorokat és várakat. Például a szentléleki pálos kolostort, a szádvári várat, vagy cserépvárat. Ezekben a régészeti feltárást műemlékvédelmi munka, felújítás is követte – számolt be Szolyák Péter.
Ajánlotta, hogy Szentlélekre az okostelefonjukat is vigyék magukkal a kirándulók, mert ennek segítségével QR-kódos kiállítás részeseivé válhatnak a pálos kolostorromnál.
Ősi felfedezések a Kőlyukban
- A Herman Ottó Múzeum számára szinte kötelesség, hogy a barlangkutatásokat és azon belül az őskőkor kutatásokat folytassa. 1891-ben a Bársony-házi szakócák megtalálásával Miskolcról indult ez a tudomány. 2021 óta már két pályázatot tudhatunk magunk mögött. Ennek keretében a Kőlyuk 1-es barlang kutatása folyamatban van és hamarosan nemzetközi szintű publikáció jelenik meg belőle. Bízunk benne, hogy a pályázati forrásokat is sikerül magasabb szintre emelni, mert az OTKA pályázatot célozzuk meg – részletezte.
Elárulta, hogy a Kőlyuk 1-es barlangban a jégkori ember nyomait keresték és 32-39 ezer éves csontmaradványokra leltek. Ugyanakkor a középső neolitikum és a késő bronzkor leleteit is megtalálták, például sírokat, temetkezési emlékeket, sőt még egy tűzhelyet is. Mostanra több mint 1300 lelet került elő ezen a helyszínen.
Szolyák Péter könyvajánlója:
- „Az érték összeköt” című képes album a 125 éves Herman Ottó Múzeum történetét mutatja be gyűjteményi egységenként haladva.
- A „Város, falu, városrész” című kötet a történettudományt és a néprajzot egyszerre reprezentálja Görömböly, Hejőcsaba, Szirma és Miskolctapolca történetén keresztül. A kutatást a Miskolci Egyetemmel közösen végezte a múzeum 2019-2023 között a Falu a városban projekt keretében.
- „A Miskolci Művésztelep 1921-1952” című könyv a művésztelep első néhány évtizedét dolgozza fel Pirint Andrea művészettörténész-főmuzeológus, a Képzőművészeti Tár osztályvezetőjének tollából.
- „A bodrogközi szőttes”, „A szentistváni matyó viselet”, valamint „A szentistváni matyó hímzés” című kötetek Viszóczky Ilona néprajzos-muzeológus és Baranyi Mária szerzőtársa tollából, amelyek néprajztudományi kutatásokat bemutató és egyben a ma is dolgozó népi iparművészeket segítő munkák.
