Az egész napos eseményt megnyitó beszédében Bánné dr. Gál Boglárka kiemelte, hogy ezúttal nem csak a vármegyei települések képviselői gyűltek össze a Vármegyeháza udvarán, hanem kinyitották a vármegyehatárát és Szlovákiából a Kassa Megyei Önkormányzat delegáltjait is, tovább mélyítve a határon túli kapcsolatokat.
Elmondta, úgy érzi, hogy a Vármegyenapra nem vendégségbe hívták az embereket, hanem azon a helyen jöttek össze, amely minden vármegyeinek az otthona. Az, hogy a szlovákiai barátaink is eljöttek, még tovább erősíti az összetartozás közösségi érzését.
- Remélem úgy érzitek ti is, hogy a vármegyeháza mindazoknak otthona, akik nélkül önkormányzatunk, és ez a vármegye nem működhetne gördülékenyen, akik nélkül e vármegye nem lenne az, ami. Azokat, akik a vármegye motorját jelentik, akikkel közösen sikeres, boldog, nyugodt, de legfőképpen békés és tervezhető jövőt építünk, őket hazavárjuk ide. Azt gondolom, itt ebben a körben különösen fontos, hogy ezért kifejezzem a köszönetemet. Köszönöm önöknek, köszönöm nektek ezt a közös munkát, és köszönöm azt, hogy közös az utunk, a célunk, és hogy ugyanúgy szívügyetek Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, mint ahogy nekem is. A mai nap amellett, hogy lehetőséget ad a közösségek erősítésére, amellett ünnep is. Ünnepeljük ezt a csodálatos vidéket, ünnepeljük azt a kapcsolatot, amely összefűz minket innen, határon, innen és túl. És nem utolsó sorban ünnepeljük azokat az embereket, természeti és épített értékeket, akik, amelyek vármegyénk hírnevét példamutatóan és magas színvonalon viszik szét a világban – fogalmazott az elnök. Aki rámutatott, ezt a munkát köszönik meg a megítélt díjakkal.
Az elnöki bevezetőt követően egy háromoldalú együttműködési megállapodást írt alá Surmann Antal, a BORA 94 Nonprofit Kft. mint a projekt végső kedvezményezettjének képviselője, valamint Gergely Papp Adrianna, az East is East Egyesület elnöke, és Mohňanská Veronika, a Kassa Régió Turizmus projektmenedzsere, amely a két régió eddig is kiváló kapcsolatának és jövőbeli együttműködésének további erősítését foglalja keretbe.
Az ünnepélyes aláírást szakmai előadások követték, majd az előadások után a díjátadóval folytatták a Vármegyenapot. Átadták a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Példakép Díját, a Vármegye Civil Közösségeiért Díjat, az Értéktár Díjat, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés Elnökének Elismerő Oklevelét.
A csütörtöki Vármegyenapon az alábbi díjazottak vehettek át elismerést:
- A Példakép-díj a 18. életévét betöltött, de 30. életévét el nem ért, vármegyében élő és tevékenykedő, vagy a vármegyében született, vagy munkásságával a vármegyéhez kötődő személynek adományozható, aki eddigi tevékenységével már most példaként szolgál a társadalom egésze és különösen a felnövekvő, ifjú nemzedék számára.
Idén Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Példakép-díját Palágyi Milán kapta.
Palágyi Milán elhivatott szakember, aki példamutatóan ötvözi a szakmai tudást, az emberközpontú hozzáállást és a közösség iránti elkötelezettséget. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen végzett rekreációszervező és egészségfejlesztő, valamint testnevelőtanár szakon, azóta a sport, az egészséges életmód, az utánpótlásnevelés és közösségformálás terén aktív szerepet vállal.
Jelenleg a Tokaj-Hegyalja Egyetem technikumában tanít, ahol a sport és a testmozgás szeretetére neveli diákjait, szem előtt tartva a személyes odafigyelést és a közösségépítést. A Magyar Labdarúgó Szövetségnél megszerzett edzői képesítése is mutatja, hogy Palágyi Milán a folyamatos fejlődésben hisz és évről-évre magasabb szinten szolgálja a helyi sportéletet, különösen a vármegyei tehetségek felismerése és támogatása terén.
- A Vármegye Civil közösségeiért díj azoknak a vármegyében tevékenykedő vagy egyéb módon munkásságukkal a vármegyéhez kötődő civil szervezetek, civil jellegű nonprofit gazdasági társaságok, civil közösségek részére adományozható, amelyek huzamosabb ideje kiemelkedő tevékenységet végeznek, így eredményes és széleskörű együttműködést alakítottak ki más szervezetekkel, egyedülálló vagy éppen össztársadalmi problémát céloztak meg, sikeres érdekérvényesítést valósítottak meg, magas szinten hozzájárultak a helyi közösség jólétéhez, értékeihez, problémáinak megoldásához.
A Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Civil Közösségeiért Díjat 2025-ben a Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti Kör részére adományozza.
A 2010-ben alakult Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti Kör több mint egy évtizede dolgozik a zempléni térség katonai hagyományainak ápolásán, a helyi közösség történelemtudatának erősítésén. Elhivatott tevékenységükkel a térség minden településén megtalálhatók, legyen szó helyi eseményről, világháborús megemlékezésről vagy civil szervezet szakmai programjáról.
Kiemelkedő kezdeményezésük az országos szinten is elismert "Doni Hősök Emléktúrája", melyet évről évre megszerveznek a Zemplénben, ezzel állítva méltó emléket a második világháború hőseinek. Az egyesület rendhagyó történelemóráival fontos szerepet vállal az iskolai nevelésben is. Folyamatosan bővülő hadtörténeti kiállításukat több helyszínen bemutatták, hozzájárulva az ismeretterjesztéshez és a közösségépítéshez.
Az egyesület egyik legnemesebb vállalása az elhagyott hadi- és katonasírok felkutatása, rendbe tétele, gondozása. A Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti Kör példaértékű civil szervezet, munkásságuk jelentősen hozzájárul a vármegye kulturális és közösségi életének gazdagításához.
- A 11. Kincseink Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Értékdíjakat Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata a nemzeti értéket és a nemzeti értéket továbbfejlesztő és ápoló közösségek részére adományozza.
- Ipari és műszaki megoldások kategóriában vármegyei értékdíjat nyert Koncfalva bányatelepe.
A 15. századból fennmaradt bányatelep romjai a Telkibánya mellett fekvő Veresvíz-völgyben találhatók. A középkorban Telkibánya híres volt arany- és ércbányászatáról. Gazdagságáról sokat elárul, hogy „aranygombos” jelzővel illették, mivel a telkibányai templom keresztjét tartó gomb aranyból volt.
A koncfalvai bányatelep nevét munkafelügyelőjéről, Konc káplánról kapta, akihez a térség egyik leghíresebb legendája kapcsolódik. E szerint Konc káplán idejében a bányászok nem pénzbeli fizetségért végezték munkájukat, hanem bányászati jogért, így a hét öt napján a tulajdonosnak, a hatodik napon saját maguknak bányásztak. A káplán, hogy megnehezítse a hatodik napi bányászatot, megkondította a lejáratnál lévő, beomlást jelző harangot, mire a bányászok sietve a felszínre vonultak. Az egyik ilyen alkalommal a bányászok megbeszélték, hogy a káplán harang kongatására nem fognak a felszínre jönni. Ez lett a vesztük, mert a bányabejárat ezen alkalommal valóban beomlott. A káplán hiába kongatta, ezúttal joggal a harangot, a bányászok nem jöttek fel és 300-an a mélyben vesztek. A patakot, ami a beomlott bányából tör a felszínre ezért nevezik „vörösvíznek”, a bányaomlás területét pedig „Vörösvíz-völgynek”. A történetet többen megírták, köztük Tompa Mihály is Verespatak című versében. Koncfalva jelenleg ipartörténeti rom és a térség egyik kedvenc kirándulóhelye.
- Az Agrár- és élelmiszer szakterületi kategória díját a csokvaományi krumplis-túrós lepény kapta.
A díjat a Csokvaományi Krumplis-Túrós Lepényt Készítők Hagyományőrző Egyesületének elnöke vette át. Ez a krumplis-túros lepény egy olyan édessütemény, amely több száz éves múltra tekint vissza és meghatározó szerepet tölt be a település életében mind a mai napig – köszönhetően az egyesületnek, amely megőrizte az utókor számára ennek az édességnek a készítését, amit jeles ünnepnapokra készítettek és készítenek el, fogyasztják frissen, melegen és vendégváró süteményként hidegen is.
Kolozsvári Tamás táblafestő egyik alkotásán már a 15. században megörökítette a lepényt. A 16 század első felében, mint húsvéti szentelt sütemény volt jelen a konyhákban, ezt a Sándor kódex-ből tudjuk. Egyediségét az adja, hogy külön kerül rá a krumpliréteg és külön a tetejére az édes túróréteg. Alakját pedig a jellegzetes, hullámos szélű kerek tepsi adja, amelyben a mai napig készítik ezt a finomságot.
- A Turizmus és vendéglátás szakterületi kategória díját a Lillafüredi Állami Erdei Vasút kapta.
A Lillafüredi Állami Erdei Vasút, azaz a LÁEV elnevezés 1929-től ismert, előtte Szinvavölgyi Erdei Vasútnak hívták. Az utaslétszám már ekkor elérte a 300 ezer főt. Az eredetileg faanyag szállítására használt pályán az első személyszállító vonat 1923-ban indult el Miskolcról Lillafüredre. 1954-ben pedig a gőzmozdonyok helyett megjelent az első dízelmozdony is. 2003-ban indult el a Mikulásvonat, majd az ökoturisztikai fejlesztések hatására 2009-ben a LÁEV elnyerte az Észak-Magyarország Turizmusáért Nívódíjat.
A 90. születésnapján pedig elindult a világviszonylatban is egyedülálló hibrid mozdony. Az elmúlt években megvalósult a vasúti pálya, a kiszolgáló létesítmények és a vasúti szerelvények teljes körű felújítása. A kisvasút idegenforgalmi kulcsszerepe miatt kiemelten fontos a térségnek: helyi látnivalókat kapcsol össze Lillafüred, Ómassa, Garadna mentén, valamint ma már tematikus járatok is közlekednek a Bükk ölelésében.
- A Természeti környezet kategória Értékdíját a Mályi-tó és környezete érdemelte ki.
A Mályi-tó kristálytiszta vizével, nyugodt mindennapjaival olyan élményt nyújt, amelyre a modern világban élő ember egyre inkább vágyik. A tó és környezete nemcsak esztétikai élményt ad, hanem menedéket is jelent, hiszen több tucat madárfaj otthona, köztük ritka és védett fajoké. Ez a hely egyszerre természetvédelmi érték és kikapcsolódási lehetőség. A Mályi-tó emlékeztet bennünket arra, milyen fontos a természetvédelem, és arra is, milyen sokat képes adni a természet. Ebben az évben egy víziszínpaddal is gazdagodik majd a Mályi-tó.
- A Kulturális örökség kategória Értékdíjasa az Úrihímzés hagyománya lett.
A most elismerést kapó hímzés a 15-16. században virágzott a főúri udvarokban. Valamennyi, hazánkban fellelhető népi hímzés kiindulópontja az Úrihímzés. A Lorántffy Zsuzsanna Hímzőműhely ezt a hagyományt ápolja és viszi tovább, átadják a tudást, a hagyományt a következő generációk számára kiállítások, szakmai bemutatók és nyári táborok, hímzőhétvégék keretében, melyekre nemcsak hazánkból, de Felvidékről és Erdélyből is érkeznek érdeklődők.
- Elnöki elismerő oklevelet kaptak azok a személyek, közösségek vagy szervezetek, akik, vagy amelyek a vármegyéhez kötődően tartósan magas színvonalú tevékenységet fejtettek ki, illetve alkotásuk kiemelkedő jelentőségű, valamint tevékenységük vagy magatartásuk hozzájárul a vármegye jóhíréhez.
- Fazekas Miklósné a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Diáksport és Szabadidősport Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke, aki 50 éve meghatározó szerepet tölt be a vármegye és a város diáksportéletének fejlesztésében. Céltudatos, alkotó egyéniségével testnevelőként, szaktanácsadóként, diáksport vezetőként mindig arra törekedett, hogy segítse a testnevelés és a diáksport népszerűsítését. Példamutató szervezőkészsége, emberközpontú szemlélete és az utánpótlásnevelés iránti elkötelezettsége generációk életére gyakorolt pozitív hatást, elég, ha a Jó tanuló, jó sportoló díjátadásokra visszagondolunk.
- Kónya Lajos a kazincbarcikai Polgárőr Egyesület egyik alapító tagjaként vigyázza a település lakóit, segíti az arra rászorulókat, példamutató szolgálatával hozzájárul a város közbiztonságának erősítéséhez és a helyi közösség védelméhez. Önkéntes munkáját mindig nagyfokú felelősségtudat, megbízhatóság és elhivatottság, a csendes kitartás, a szolgálat iránti alázat és a közösség iránti őszinte elköteleződés jellemzi. Tevékenysége nyomán nemcsak a város biztonsága növekedett, hanem a polgárőri hivatás társadalmi megbecsülése is erősödött.
- Kovács Zsolt Levente vizsolyi református lelkész, aki a közösségépítést művelődéstörténeti és belmissziós szempontból is szimbolikus kérdésként éli meg. Lelkészi tevékenysége túlmutat a szószéken elhangzó igehirdetéseken: aktív szerepet vállal a gyülekezeti programok szervezésében, az ifjúság lelki nevelésében, valamint a történelmi és kulturális örökség – különösen a Vizsolyi Biblia szellemi hagyatékának – méltó őrzésében és továbbadásában. Közösségformáló ereje és példamutató elkötelezettsége hozzájárul ahhoz, hogy a vizsolyi református gyülekezet élő és megtartó közösség.
- Lenkey Béláné a Nyugdíjasok Vármegyei és Városi Képviseletének elnöke, aki folyamatosan értékes programokat szervez a szépkorúaknak, amivel Miskolc város kulturális életének is fontos színfoltjai. Elnökként feladatának tekinti egy harmonikusabb közérzet és közszemlélet érdekében a közösségi szellem erősítését, a generációk közötti összhang és kapcsolat építését. Elősegíti a nyugdíjasok életkörülményeit érintő jogi, közgazdasági és társadalompolitikai kérdésekben történő tájékoztatást, tájékozódását.
- Lukács-Pete Mária a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei és Miskolc Városi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetségének volt elnöke kiemelt feladatának tartotta és tartja most is a generációk közötti kapcsolaterősítést, a nyugdíjasok érdekképviseletét és a civil kurázsit. Pályafutását elhivatott pedagógusként kezdte, ahol tudást, emberséget és lelki tartást is közvetített tanítványainak. A jelentős nyugdíjas ernyőszervezet irányítása alatt Miskolc városától megkapta Az Év Civil Szervezete kitüntető elismerést.
- Nagy Józsefné az édesanyjától tanultakat megőrizve és tudását gazdagítva 2011-ben kapcsolódott be a Bodrogköz Tájmúzeumáért Alapítvány munkájába, mint kuratóriumi tag és önkéntes. Irányításával kiteljesedett az alapítvány gasztronómiai tevékenysége. Ennek eredményeként a Vármegyei Értéktárba is bekerült Cigánd ikonikus étele: a cigándi apróbéles, a cigándi kásáskáposzta és a cigándi főtt káposztás béles. Nagy Józsefné önkormányzati rendezvényeink állandó résztvevője, és tevékenysége példaértékű a hagyományőrzők és a jövő generációi előtt.
- Pirint Andrea a Herman Ottó Múzeum osztályvezetője, művészettörténész-főmuzeológus. Kurátori munkájának köszönhetően született meg az a tárlat, amelyik a Miskolci Galériában a művésztelep száz évének időszakát átfogja. Saját bevallása szerint: „a Miskolci Művésztelepnek sokkal nagyobb jelentősége van a magyar képzőművészetben, mint gondoljuk”. Kivételes szakmai elhivatottsága és kurátori érzékenysége méltó módon járul hozzá a magyar képzőművészet értékmegőrzéséhez és bemutatásához. Munkássága hidat képez múlt és jelen, művészet és nagyközönség között.
- Siska Andrásné a Közigazgatási Nyugdíjasok Egyesületének elnöke, aki immár 15 éve vezeti az Egyesületet, amelynek több mint 100 tagja van. Mindent elmond munkájáról az a tény, hogy az Egyesület idén 29 éves. Célja, hogy összefogja a városban és a vármegyében működő közigazgatási, állami és önkormányzati szervek nyugdíjasait, támogassa és elősegítse a tagság együttműködését, megerősítse a közösségi életet. Emellett kiemelt figyelmet fordít a nyugdíjasokat megillető jogok érvényesítésére, a tudatos fogyasztói magatartás kialakítására is.
- Taskó László a rendszerváltás óta Monaj település polgármestere, példátlan hűséggel és kitartással szolgálja közösségét. Személyes elköteleződése és áldozatkészsége a település határain kívül is érezhető: a Vármegyeháza Dísztermének felújításához nyújtott segítsége bizonyítja, hogy szívén viseli a tágabb közösség kulturális és történelmi értékeinek megőrzését. Taskó László úgy véli: az eredményes munka elsődleges feltétele a becsületesség. A másik fontos feltétel a szorgalom, ami előbb vagy utóbb, de mindenképpen meghozza a gyümölcsét.
- Varga Béla sajóládi plébános több évtizedes papi szolgálatával példaértékű módon járul hozzá az egyházközség lelki és közösségi életének megerősítéséhez. Papi hivatását alázattal, szeretettel és mély hitből fakadó elkötelezettséggel végzi, legyen szó lelkipásztori munkáról, oktatásról vagy karitatív tevékenységről. Szolgálata során mindig különös figyelmet fordít a közösség igényeire, és fáradhatatlanul munkálkodik azon, hogy a templom az imádság mellett az összetartozás élő tere legyen. Sajóládon és korábbi szolgálati helyein is a közösségei szeretettel és tisztelettel veszik körül.
