2022 első hét hónapjában többnyire száraz időjárás uralkodott a Kárpát-medence keleti felén, térségünkben július végéig az átlagosan elvárható 300-500 mm csapadéknak csupán 30-60 százaléka hullott le. Rendkívüli aszály fokozat lépett életbe, például amiatt, hogy a Bódva esetében egy 1983-as, a Sajó esetében pedig egy 1993-as, Felsőzsolcánál mért legkisebb vízszint-rekord dőlt meg idén.

A Szinva patak pedig Lillafürednél teljesen kiszáradt - ahogy fotónkon is látható, gyakorlatilag száraz lábbal sétálgathatunk a mederben. Mivel a miskolci szakaszt már a Garadna táplálja, így nem kell attól tartani, hogy a belvárosban is hasonló kép fogadja az embert.

Hogy porzik a Szinva-meder, valamivel talán gyakoribb kép, mint az, hogy már augusztus előtt barnulnak, sárgulnak, kiszáradnak és lehullanak a fák levelei a Bükkben, Hámor fölött. Még a sokat megélt helyiek sem emlékeznek ilyen nyárra. A legmelegebb évszakban tapasztalható levélhullás többek szerint az alacsony, 30 százalék körüli páratartalommal magyarázható.

- Sajnos egyelőre nem számíthatunk az aszályhelyzet tartós javulására - nyilatkozta megkeresésünkre az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉMVIZIG). Bár némi enyhülés azért jöhet - az előttünk álló hétvégére számottevő csapadékot és átmeneti lehűlést valószínűsítenek (szombaton 20, vasárnap 10 mm eső is eshet) -, de ennek csupán mérsékelt hatása lesz a folyók vízmennyiségére, hiszen a kiszáradt talajok minden bizonnyal jelentős nedvességfelvételére képesek.

Mindenesetre ők is tapasztalják, hogy a hazai időszakos (más nyarakon is kiszáradó) vízfolyások mellett egyre több, „állandónak” tekintett észak-magyarországi patak kerül a kiszáradás közelébe, illetve egyes szakaszaikon már most sem található víz. A nagyobb folyók vízmennyisége is erőteljesen lecsökkent, sokfelé az eddigi legkisebb vízszintek közelébe, vagy az alá süllyedt a vízállás.

- A külföldi és a hazai víztározás jótékony hatásaként a Tisza, a Bodrog és a Hernád a természetesen lefolyó mennyiségnél nagyobb vízkészletekkel rendelkezik - mutatnak rá, hozzátéve: a téli csekély hófelhalmozódás és a tartós csapadékhiány a karsztos területeket sem kímélte, így a Bükkben és a Gömör-Tornai karszton is egyre kevesebb a kisvízfolyások vízhozama.

Azt is megtudtuk az igazgatóságtól, hogy a Sajó és a Hernád esetében - a várható hétvégi esőzések ellenére - a vízszint 1-2 hétig nem közelíti meg az eddigi legkisebb vízállásokat. A Bodrog és a Tisza esetében várható kisebb áradás, de ez a duzzasztott vízterek miatt nem okoz látványos változást, viszont a lefolyó vízhozam átmeneti mérsékelt növekedésére számíthatunk. A hazai kisvízfolyások közül több, már kiszáradt patakban is megjelenhet átmenetileg a víz, sőt egy-egy lokális nagycsapadék nyomán akár mérsékelt nagyságú árhullámok is kialakulhatnak, de a csapadék elvonultával (amennyiben újabb eső nem lesz), augusztus első hetében a hidrológiai állapot fokozatosan a mostani jellemzők felé közelít majd.

- Ahhoz, hogy az aszály jelentősen mérséklődjön, tartósan az átlagosnál lényegesen csapadékosabb időjárásra lenne szükség - hangsúlyozzák.

A közelmúlt egyébként több alkalommal - 1981-87, 1992-94, 2002-03, és 2011-12 között - volt hasonló aszály, a mostani helyzet tehát rendkívüli, de nem egyedülálló. A Kárpát-medence éghajlati viszonyai fokozott aszályhajlamot, illetve ilyen irányú „kitettséget” mutatnak.