Ugrás a tartalomra

A jubileumi vármegyenapon kitüntették a példaképeket

Bacsó István
Utoljára módosítva
2024. június 13. csütörtök 16:10
Tizedik vármegyenapját tartotta a vármegyei önkormányzat, amelyen átadták az arra legérdemesebbeknek a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Példakép Díját, az Értéktár Díjat, a Vármegye Civil Közösségeiért Díjat és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés Elnökének Elismerő Oklevelét.
Díjakat adtak át a tizedik Vármegyenapon. Fotó: Mocsári László

Bánné dr. Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnöke köszöntőjében kiemelte, az idei vármegyenapon jubileumot is ünneplünk, hiszen éppen tíz évvel ezelőtt, 2014-ben rendezték meg először ezt az eseményt. Rámutatott, a vármegye napja az összetartozás méltó szimbóluma, és emellett arra is sarkal, hogy építsük közösen a jövőt tovább itt Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyében. Ez a nap ugyanakkor lehetőséget ad, hogy megköszönjék a munkát mindazoknak az embereknek, akik szívüket, lelküket beleteszik saját környezetük fejlődésébe.
 
- „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség.” Bizonyítottuk ezt a napokban. Azt gondolom, erősebbek vagyunk, erősebb csapatot alkotunk, mint eddig bármikor. Ez pedig felemelő érzés és ne felejtsük el, hogy óriási nagy felelősség is. A szolgálat, amelyben megerősítettek minket, továbbra is munkát ad. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyében bőséggel vannak feltáratlan értékek, és olyan lehetőségek, amelyek otthonosabbá teszik ezt a csodálatos megyét, ezt a csodálatos vidéket – fogalmazott a vármegyei közgyűlés elnöke.
Hangsúlyozta, a vármegye elképzelhetetlen azok nélkül, akik törődnek a környezetükkel, mert ők a jövőjükkel is törődnek. Azzal a jövővel, amelynek irányát a vármegye lakossága a múlt vasárnap megrajzolta. 

Nézze meg a képgalériát is!

- Mi pedig örömmel és kitartó lendülettel töltjük meg tartalommal ezt a jövőt. Ehhez hívunk társakat, munkatársakat, akiknek ugyanúgy szívügyük a vármegye, akik ugyanúgy azon dolgoznak nap mint nap, hogy múltunkból és jelenünkből épüljön fel a jövőnk. Mert azt mindig tudnunk kell - és sosem szabad elfelednünk -, hogy közös múltunk tisztelete nélkül nem létezhet jelen, sem közös jövőnk – vallja az elnök. 

Felidézte, ez a múlt pedig 1703. július 16-án a történelemkönyvekbe íródott. Akkor, amikor II. Rákóczi Ferenc zászlót bontott, és kezdetét vette a szabadságharc. E több mint háromszáz évvel ezelőtt történt esemény, ezer szállal kötődik Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyéhez. Ezért, valamint a fejedelem előtti tisztelet jeleként tartják meg minden évben a vármegyenapot, egy ehhez a dátumhoz közeli napon, ahogyan ma is történt. 

Bánné dr. Gál Boglárka szerint, ez a történelmi esemény emlékeztet minket a múltra, és jelzi számunkra az irányt is, mert elődeinkkel együtt vagyunk csak igazán erősek. Ennek tiszteletére legjobbjainkat ma is kiemeljük, hogy példaként állhassanak előttünk. A vármegyenapon átadott díjakkal azt a tevékenységet ismerik el, amellyel a díjazottak helyben alakítják az emberek életét, de az egész vármegyére, sőt, sokszor azon túl is érezhető a hatásuk. Ilyen elismerő díj az ünnepségen átadott Példakép Díj, a vármegyei Értéktár Díj, a Vármegye Civil Közösségeiért Díj és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés Elnökének Elismerő Oklevele is.

- Mert a tisztes munka, és az, aki a vármegyéért dolgozik, köszönetet és ünneplést érdemel. Nekem szívügyem ez a vármegye, együtt lélegzem vele, és még csak el sem tudom képzelni ezt másképp. A szenvedély pedig nagyon erős hajtóerő. Ezt tudják jól a díjazottaink is, hiszen azt gondolom, hogy ez az ő szenvedélyük is. Borsod Abaúj Zemplén Vármegye, a mi közös szívügyünk – mondta az elnök, aki a beszéd után Szabó Gergely a vármegyei közgyűlés alelnökének társaságában átadta a vármegye díjait. 

Az idei díjazottak: 

- Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Példakép Díját Tóth Anna kapta, aki 2003-ban született Kazincbarcikán és jelenleg is ott él. Sportolói pályafutását is ebben a városban, a Pollack Mihály Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagiskolájában kezdte, ahol Barna Imre és Tóthné Szepesi Éva testnevelők segítették elindulni sportolói karrierjét. 13 évesen a Miskolci Sportiskolába igazolt, ahol edzője, Tigyi József irányításával 2021-ben U-20-as Junior Világbajnokságon, 100 méteres gátfutásban bronzérmet szerzett. 2022-ben a DVTK-hoz igazolt, melynek színeiben 2022-ben Kolumbiában, szintén U-20-as Junior Világbajnokságon, 100 méter gáton lett újra bronzérmes. Ugyanebben az évben Magyarország Junior Atlétájává választották. Ezt követően 2023-ban az U23-as Európa Bajnokságról is bronzéremmel tért haza. Tavaly augusztusban világranglista helyezésének köszönhetően futott nagyszerűen hazánk eddigi legnagyobb sporteseményén, a Budapesti Atlétikai Világbajnokságon. Öt korosztályos magyar csúcs birtokosa, aki a sport mellett a tanulást sem hanyagolja el, jelenleg is a Miskolci Egyetem nappali tagozatos gyógytornász hallgatója. 2023-ban, és 2024-ben Miskolc Megyei Jogú Város Év Sportolója Díjat adományozott számára. 

- A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Civil Közösségeiért Díjat a Sajókazai Őszikék Nyugdíjas Egyesület kapta. A díj azoknak a vármegyében tevékenykedő vagy egyéb módon munkásságukkal a vármegyéhez kötődő civil szervezetek, közösségek, civil jellegű nonprofit gazdasági társaságok részére adományozható, amelyek huzamosabb ideje kiemelkedő tevékenységet fejtenek ki, így különösen eredményes, széleskörű együttműködést alakítottak ki más szervezetekkel, egyedülálló vagy éppen össztársadalmi problémát céloztak meg, sikeres érdekérvényesítést valósítottak meg, magas szinten járultak hozzá a helyi közösség jólétéhez, értékeihez és problémáinak megoldásához. A kitüntetést az egyesület képviseletében Zsúdel Gáborné, az egyesület elnöke vette át. 

- A X. Kincseink Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Értékdíjakat három kategóriában adományozták a nemzeti értéket és a nemzeti értéket tovább fejlesztő és ápoló közösségek részére. Az agrár és élelmiszer szakterületi kategória díjazottja: a Trizsi Ízek kézműves lekvárok, szörpök és desszertek. A Trizsi Ízek termékei természetes körülmények között termett gyümölcsökből készülnek mesterséges állományjavítók, ízfokozók és színezékek nélkül. A termékek alapanyagainak egy részét az Aggteleki Nemzeti Parkban őshonos vadon termő gyümölcsök adják, mint a som, a kökény, a csipkebogyó, a fenyőrügy, a levendula, a borsmenta, a kakukkfű és megannyi, népi gyógyászatból ismert értékes növény. A díjat Mácsi Istvánné polgármester asszony és Hagymási Zoltán marketing szakértő vette át. 

Szintén agrár és élelmiszeripari szakterület kategóriában díjazták az „abaúji lábatlan tyúkot”, mint gasztronómiai különlegességet. Az „abaúji lábatlan tyúk” a 18. századtól kezdődően egészen a 20. század közepéig Felső-Magyarország egyik jellegzetes böjti ételének számított és a húsvéti ételszentelésre összekészített kosárból sem maradhatott ki. A böjti időszakban tilos volt a hús fogyasztása, mivel azonban az abaúji emberek nagyon szerették a tölteléket, ezért azt ilyenkor nem a tyúkba töltötték, hanem lábasban kisütötték. Innen kapta a „lábatlan tyúk” nevet. A díjat Sándor Róbert, az Abaúji Értéktár Bizottság elnöke vette át.

- Kulturális örökség szakterületi kategóriában az idei évben az Értékdíjat a Cigándi Szőttes és a Bodrogközi Múzeumporta nyerte. A cigándi népi textilművészet, amelyet a Bodrogközi Múzeumporta is őriz, több évszázados múltra tekint vissza. Az önellátó gazdálkodási formának köszönhetően a cigándi leányok, asszonyok életében jelentős szerepe volt és van mind a mai napig a maguk készítette textíliáknak. A századfordulóig alsó-felső ruhaneműt, alkalmi, gazdasági és lakástextíliákat készítettek, majd háziipari formában is hasznosították tudásukat. A népi textilművészet ezzel átszőtte a cigándiak mindennapjait. Az érték őrzői több neves textil-iparművésszel és muzeológus-etnográfus szakemberrel a Magyar Géniusz pályázatán, két éven át tartó kutatómunka eredményeként ezer példányban újra megjelentették Kántor Mihály 1961-es könyvének átdolgozott kiadását, a Bodrogközi Szőttes - Újragondolt Hagyomány Kántor Mihály nyomán című könyvet. A díjat átvette Oláh Krisztián polgármester és Szabóné Horváth Eszter intézményvezető. 

- Ipari és műszaki megoldások szakterület kategóriában az idei díjazott: a Gönci Hordó. A gönci hordó több, mint egy őseink által készített termék, hiszen országos mértékegység is, ezzel is öregbítve a város és a vármegye hírnevét. A középkorban a Debrecen – Tokaj – Kassa – Bártfa útvonal az egyik legjelentősebb kereskedelmi útvonal volt. Gönc, a hegyaljai borok szállításával, az ahhoz szükséges hordók készítésével kapcsolódott be az útvonalba. A Gönci Hordó alapanyaga a közepesen kemény, kopásálló, magas csersavtartalmú „zempléni tölgy”, amely a borászatban is fogalom, ugyanis kedvezően befolyásolja a bor érési folyamatait és kedvező hatással van annak színére és aromájára. A többi magyar hordónál hosszúkásabb és keskenyebb a gönci, mivel a távoli piacokra igyekvő szekerek rossz, meredek utakon közlekedtek, és a jobb helykihasználás, valamint a biztonságos szállítás miatt ez a forma bizonyult a legjobbnak. A 136,6 literes gönci hordó mértékegységgé vált és az aszúborok készítésekor is fontos szerepet játszott: az aszú annyi puttonyos volt, ahány puttony aszúszem került egy gönci hordó alapborba. A Gönci Települési Értéktár Bizottság nevében a díjat Vinter István polgármester és Jánvári Béla lelkész vette át. 

- Az ünnepség az elnöki elismerő oklevelek átadásával folytatódott. Az oklevél azoknak a személyeknek, közösségeknek, szervezeteknek adományozható, akik vagy amelyek a vármegyéhez fűződően tartósan magas színvonalú tevékenységet fejtettek ki, illetve alkotásuk a vármegyéhez kötődően kiemelkedő jelentőségű, valamint tevékenységük vagy magatartásuk hozzájárul a vármegye jó hírnevéhez.

Elnöki elismerő oklevélben részesült: Erdélyi Andrásné Szemán Ágnes, aki Abaújszántón született, általános iskolai tanulmányait Szerencsen végezte, majd Miskolcon kereskedelmi képzőben bolti eladó végzettséget szerzett. Nem elégedett meg ezzel, szintén Miskolcon Közgazdasági technikumban érettségizett, majd boltvezetői szakvizsgát tett. Első munkahelye a Szerencsi ÁFÉSZ volt. A rendszerváltás után, kihasználva kereskedelmi tapasztalatait, férjével közösen divat és sportruházati boltot nyitott. Az Ági Divat közel 30 éve folyamatosan működik. A környéken élők, immár generációkon át nagyra értékelik Ágnes kedves, barátságos, empatikus személyét, fogyasztóbarát kiszolgálását. Ennek is köszönhetően nyit ki heti 6 alkalommal az Ági Divat, a plázák és bevásárlóközpontok árnyékában. Ágnes, családja támogatása mellett 40 éve dolgozik a kereskedelemben, a környéken élő vásárlók nagy-nagy megelégedésére. 

- Elnöki elismerő oklevélben részesült: Götli Józsefné Fejes Zsuzsanna, aki Sárospatakon született, majd a Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában érettségizett, ezt követően körzeti szakápolói képesítést szerzett. 1986-tól körzeti ápolónőként dolgozott a Vajdácska Községi Tanácsnál. 2003-tól Sárospatakon, az 5-ös számú felnőtt háziorvosi körzetben Dr. Mészáros Kálmán háziorvos mellett végzi áldozatos munkáját. 2010-ben szerzett ápolói végzettséget. Jelenleg is az 5-ös számú felnőtt háziorvosi körzetben dolgozik körzeti ápolónőként, immár Dr. Velejti Gabriella háziorvossal. Munkáját mindig tisztességgel, becsülettel, legjobb tudása szerint végzi, és mindannyiunk, de főleg a betegek érdekeit szem előtt tartva ezt kívánja tenni a közeljövőben is.

További hírek

Olvasnivaló