Ugrás a tartalomra

Hatvan éve gyilkolták meg Kennedy elnököt az Egyesült Államokban

minap.hu
Utoljára módosítva
2023. november 22. szerda 19:43
John Fitzgerald Kennedyre, az Egyesült Államok 35. elnökére emlékeztek szerdán az amerikaiak. A merénylet helyszínén, Dallasban már az elmúlt hetekben kiállításokat, filmvetítéseket rendeztek, a városban található Kennedy-emlékműnél és az úgynevezett X-helyszínnél, vagyis ott, ahol az elnököt a halálos lövés érte, szintén megemlékezést tartottak.
Fotók: Internet

Dallasban a Kennedy-emlékmúzeum több különleges programot szervezett, többek között levetítették a végzetes dallasi elnöki látogatásról készült filmet. A múzeum (The Sixth Floor Museum) egy egykori tankönyvraktárban, abban az épületben működik, amelynek emeleti helyiségéből Lee Harvey Oswald a halálos lövést leadta az Egyesült Államok elnökére 1963. november 22-én.

Joe Biden elnök az évfordulón közleményt adott ki, amelyben azt hangsúlyozta, demokrata párti elődjének élete felhívás volt arra, hogy "a történelem irányítását vegyük a saját kezünkbe, és soha ne adjuk fel azt a törekvést, hogy egy olyan Amerikát építsünk, amely felér a legmagasabb eszményeinkkel". Biden szerint a meggyilkolt elnök be nem teljesített ígérete nemcsak tragédia, hanem szüntelen felszólítás arra, hogy az ember mindent tegyen meg hazájáért.

Hétfőn Robert F. Kennedy Jr., a meggyilkolt elnök unokaöccse nyílt levélben szólította fel a kormányzatot, hogy hozza nyilvánosságra a merényletről és a vizsgálatról szóló még titkosan kezelt dokumentumokat. Közleménye szerint a teljes nyilvánosság erősítené az amerikaiak kormányzatba vetett bizalmát. Robert F. Kennedy Jr., a fia annak a Robert F. Kennedynek, aki 1968-ban szintén merénylet áldozata lett, aki bátyja - John F. Kennedy - kormányzatában az igazságügyi miniszteri pozíciót töltötte be, majd New York állam szenátoraként dolgozott.

A korábban a Demokrata Párthoz tartozó Robert F. Kennedy Jr. a 2024-es elnökválasztáson független jelöltként akar indulni az elnöki hivatalért.

A Kennedy-nyomozás dokumentumainak nyilvánosságáról 1992-ben fogadott el törvényt a kongresszus, amely még 2017-et szabta meg határidőnek a több százezer oldal irat teljes nyilvánossá tételére. Azóta a teljes iratanyag mintegy 99 százaléka nyilvános. Donald Trump 2017-es elnöksége idején 53 ezer irat vált hozzáférhetővé, ugyanakkor több tízezernyi változatlanul titkosítva maradt. Joe Biden 17 ezer dokumentum nyilvánosságához járult hozzá, ugyanakkor még mindig vannak a nyilvánosságtól elzárt elemei a vizsgálatnak.

A Gallup közvélemény-kutató múlt héten hozott nyilvánosságra egy felmérést, amely szerint az amerikaiak mintegy kétharmada máig nem hisz a "magányos merénylő" forgatókönyvében, és úgy gondolja, hogy Lee Harvey Oswald másokkal összejátszva követte el a merényletet John Fitzgerald Kennedy ellen. 2001-ben még az amerikaiak több mint 80 százaléka tartotta összeesküvés eredményének az elnök meggyilkolását. (MTI)