Ugrás a tartalomra

Lendületes erősödésnek indult a forint, az euró árfolyama délután megközelítette a 390-es határt

minap.hu
Utoljára módosítva
2023. január 24. kedd 18:09
A Monetáris Tanács kamatdöntése után lendületes erősödésnek indult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedden délután, a piaci várakozásoknak megfelelő kamatdöntést követően az eurót háromnegyed ötkor 391,27 forinton jegyezték.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi, idei első kamatmeghatározó ülésén nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén és nem módosította a kamatfolyosó széleit sem.

Fotó: MNB

Virág Barnabás, az MNB alelnöke az kamatdöntés bejelentését követő online háttérbeszélgetésen elmondta, hogy a jegybank jelenleg alkalmazott eszközöket használja a továbbiakban is monetáris politikájának érvényesítésére. Változatlanul 18 százalék lesz az egynapos betéti tender kamata és a tendereket a jegybank ezentúl is naponta megtartja, valamint február elejétől heti rendszerességgel diszkontkötvény-aukciókat indít a kamatkondíciók minél hatékonyabb érvényesítése érdekében az egynapos betéti kamaton keresztül.

A forint árfolyama a kamatdöntést követően jó darabig nem változott, majd lendületes erősödésbe kezdett és bő másfél százalékos nyereségre tett szert a bejelentés előtti szinthez képest.
Az eurót háromnegyed ötkor 391,27 forinton, a dollárt 359,77 forinton, a svájci frankot pedig 389,53 forinton jegyezték.

A forint a szerda délután elért szinten a hét eleji kezdéshez képest 0,3 százalékkal áll erősebben az euróval, 0,5 százalékkal erősebben a dollárral és 0,8 százalékkal erősebben a svájci frankkal szemben. A forint év eleje óta 2,1 százalékos nyereségre tett szert az euró, 3,6 százalékosra a dollár és 3,5 százalékosra a svájci frank ellenében - tudatta az MTI. 

A Magyar Nemzeti Bank az eddig bevezetett eszközöket alkalmazza a jövőben is annak érdekében, hogy a monetáris transzmisszió még hatékonyabbá váljon, a jelenlegi kamatkondíciók a kockázatok trendszerű javulásáig fennmaradnak - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az alapkamat 13 százalékos szintjét fenntartó ülést követő online háttérbeszélgetésen, kedden.

Kiemelte: változatlanul 18 százalék lesz az egynapos betéti tender kamata, a tendereket a jegybank ezentúl is naponta megtartja. Az MNB a kötelező tartalékráta emelésében továbblép, április elejétől 10 százalékra emeli annak szintjét az eddigi 5 százalékról, illetve február elejétől heti rendszerességgel diszkontkötvény-aukciókat indít - hívta fel a figyelmet. A cél az, hogy az egynapos betéti kamaton keresztül meghatározott kamatkondíciók minél hatékonyabban érvényesüljenek - fűzte hozzá.

Az alelnök jelezte, hogy folytatják azokat a hosszú betéti tendereket, amelyeket az ősz folyamán több alkalommal is tartottak, a következő hosszú lejáratú betéti tendert január 25-én hirdetik meg. Rámutatott arra, hogy a dezinflációs hatások a következő hónapokban erősödni fognak, aminek a hátterében bázishatások mellett az alacsonyabb nyersanyagárak, illetve a kisebb áram- és gázfogyasztás húzódik meg.

Fordulat körvonalazódik az élelmiszerárak alakulásában is, a gabonapiacon már meg is indult az árak mérséklődése, de más részpiacokon is hasonló folyamatok várhatók - jegyezte meg. Ezen felül belföldi oldalról a kiskereskedelmi forgalom szűkülése is "fegyelmező erőként" hat az árazásra - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a jegybank és a Gazdasági Versenyhivatal szorosan együttműködik a költségek feletti áremelkedések letörésében.

Az infláció decemberben elérte a 24,5 százalékot, a novemberhez képest mért 2 százalékpontos emelkedést az üzemanyagársapka kivezetése okozta, amelynek hatása januárra is átnyúlik - húzta alá.

Virág Barnabás kiemelte, hogy a gazdaság megítélése szempontjából "kulcsfontosságú" folyó fizetési mérleg "túl van a mélyponton", a következő hónapokban és az év egészében javulni fog az egyenleg. A gazdasági növekedés lassulása folytatódott, két egymást követő negyedévben visszaesés következett be, ugyanakkor 2023 egészében "jó esély van arra, hogy a pozitív tartományban maradjon a mutató" - mondta.

A piaci kockázatokat az MNB által október közepén bevezetett célzott intézkedések eredményesen kezelték, a hozamgörbe a hosszú szegmben jelentősen csökkent azóta - értékelte, utalva arra, hogy a jegybank lépései mellett a javuló külső közeg is hozzájárult a stabilizációhoz. Az MNB továbbra is kiemelten figyeli a korábban meghatározott külső és belső kockázati tényezőket - szögezte le. Hozzátette: az energiaválság "rémképe" csökkent, ugyanakkor nem látható még az orosz-ukrán háború vége, a nagy jegybankok pedig egyelőre még szigorítanak. Azzal folytatta, hogy a fizetési mérleg javulásán túl jelentősebb előrelépést a megítélésben az európai uniós források tényleges beáramlása jelenthetne.

Az MTI azon kérdésére, hogy mit gondol a Fitch Ratings megállapításáról, miszerint nem kellően hatékony a monetáris transzmisszió, azt mondta, hogy az üzenet egyértelmű. "Amit a gazdaságpolitikai döntéshozó ebben a közegben tehet, az, hogy figyelembe veszi ezeket az üzeneteket, hiszen minden ilyen minősítés egy tükör arról, hogy a gazdaságunk hogyan működik, ami erősen kitett annak, hogy a befektetők a nap végén ezt a tükröt hogyan olvassák" - fogalmazott.

Kijelentette: az MNB a lépéseivel a továbbiakban is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a monetáris transzmisszió a lehető leghatékonyabban működjön, hiszen erre szükség van ahhoz, hogy a magas inflációs közeget megtörjék. (MTI)

További hírek

Olvasnivaló

Programok

Jelenleg nincsenek programok!