Az emberek mostanra rájöttek, hogy az energia tényleg nem olcsó - szólt Holoda Attila felütése a témában. Hétköznapi példáiból hallgatósága leszűrhette: a szemléletváltozás annak is köszönhető, hogy egyre többen ássák bele magukat a fogyasztási és árgörbék alakulásába, így aztán rájöhettünk arra is, hogy annyira talán mégsem bonyolult folyamatok ezek. Mindenesetre - szúrt oda a regnáló hatalomnak a szakértő - politikusokra "csak úgy" azért nem bízná az energetikát.

A Borsod24 portál által szervezett, bő egyórás előadásra - amit a Miskolc Televízió rögzített, a felvétel a Youtube-ra is felkerült - előzetesen több mint hatvanan regisztráltak, nagyjából ennyien lehettünk a Grabovsky irodájában. Az érdeklődők között helyi politikusokat, közügyekben felszólaló civileket és cégvezetőket is találtunk - mások mellett nagy figyelemmel kísérte az előadást Korózs András, a MIHŐ ügyvezető igazgatója is.

Bűvölet

Hogyan jutottunk el idáig "a rezsicsökkentés bűvölete" után? Miért ilyen magas a gáz ára? - döntően ezen kérdések vezérfonalán fejtette ki - kitartva az "energetika az energetikai szakembereké" elv mellett - helyenként kormányzati kritikával megspékelt szakmai nézeteit Holoda Attila.

Történetét a 2010-es évek elején kezdte, amikor is az amerikai palagáz-forradalom azt eredményezte, hogy az USA nemcsak önellátóvá, hanem az egyik legjelentősebb forgalmazóvá tudott válni, ami teljes egészében megváltoztatta a világ energetikai rendszerét, kereskedelmét. Ez Európát is komolyan érintette, 2013-tól a nagy kínálat árharcot szült, ami miatt egyre olcsóbb lett az energia, ez azonban Holoda Attila szerint "elkényelmesítette" a politikusokat.

- Tudta a magyar kormány is, hogy nagyon komolyan csökken majd a földgáz ára. Aztán jött a rezsicsökkentés, miközben a piaci ár jóval alacsonyabban járt - mutatott rá, hozzátéve: komoly hasznot a magyar nagykereskedő ért el.

Zsákutcás

A pandémia aztán csapásként érte az energetikai szektort; leállt a világgazdaság, nem kellett senkinek az energia, a multinacionális cégek mindent - kutatást, termelést - leállítottak. Holoda Attila már 2020-ban jelezte, hogy hiány lesz a piacon, és ezért emelkedni fognak az árak, de nem figyelt rá senki. A leginkább optimista közgazdászok is kisebb "visszapattanást" vártak, ami "egy kicsit jól sikerült": 2021-re a világ energia-felhasználása jelentősen meghaladta a 2019-es szintet. Ez hiányt okozott a piacon, az árak elkezdtek elképesztő módon felfelé menni már 2021 augusztusának végén. Szeptemberben 100 euró fölött volt a piaci ár, októberben a kormány mégis aláírt egy újabb tizenötéves szerződést az oroszokkal.

- Az egész szakma arra várt, mikor tudunk már kikeveredni ebből a hosszútávú, sok előnye mellett alapvetően káros és zsákutcába terelő szerződésből - húzta alá.

Pénz, pénz, pénz

- Ha azt gondoltuk, hogy ennél rosszabb nem jöhet, érkezett az orosz-ukrán háború - folytatta.
Felvetése szerint a kormány arra várt, hogy csökken a földgáz ára, de ez nem következett be, sőt: azonnal felszaladt a háború miatt, ami aztán idővel kiegyenlítődött. Az Európai Unió három intézkedést hozott: pénzt adott arra, hogy ki tudják váltani az orosz gázforrást újakkal; hogy az emberek át tudjanak állni gázról más típusú fűtőeszközökre; a legtöbb pénzt pedig a hatékonyság javítására fordította.

- Ez sokkal hihetőbb a piacnak - hangsúlyozta a magyar ársapkával való összevetésben. Az uniós trilemmát úgy foglalta össze: hogyan lehet most pénzt megtakarítani úgy, hogy közben csökkenteni kellene az orosz energiától való függőséget, egyúttal támogatni Ukrajnát és megmenteni a bolygót?

Taktikai fegyver

Történelmi visszatekintésében rámutatott arra is, hogy Európa már a '70-es évektől jóval többet fogyasztott, mint amennyit ki tudott termelni a gázból. Meglepő módon azonban magától elkezdett most spórolni, tavaly például 15-17 százalékkal kevesebb földgázt fogyasztottunk, mint 2021-ben. Drasztikusan csökkent az Oroszországból behozott földgáz mennyisége, a folyékony földgáz (LNG) fogyasztása viszont egy éven belül megduplázódott.

- Miközben mindenki azt mondta, hogy orosz gáz nélkül nem fogunk tudni boldogulni - emlékeztetett. - Nem szabadott volna ennyire kitenni az országot az orosz gáznak, különösen egy olyan ország esetében, ami hajlandó az energiát mint politikai és taktikai fegyvert bevetni.

Miért olyan magas nálunk a nem-rezsivédett ár, és miért nem csökken? - vetette fel Holoda Attila.
- Miközben a világpiacon csökken az ár, nálunk ez nem várható, mivel a nyáron, drágán betárolt gáztól igyekszik mielőbb megszabadulni a magyar nagykereskedő - ismertette.